„Képzeljünk el egy versenyzongorát, amelyen az összes látható billentyű és a fedél alá temetett húrok patakok és folyók, a hangszer teste pedig egy hegylánc. A zongora sötéten és ígéretesen trónol Európa földrajzi középpontjában, körülötte pedig falvak és városok fényei pislákolnak.” – részlet a műből.

Ki Nick Thorpe és miért pont a Kárpátok érdekli és nem mondjuk az Alpok, vagy a Pireneusok?

Ő a BBC kelet-közép-európai tudósítója, Magyarország-szakértő, aki magyar feleségével és öt fiával Budapesten él. 1983 óta kíséri figyelemmel a hazai és a Kárpát-Medencében fekvő országok kulturális, társadalmi és politikai változásait. A Spektrum televízió számára dokumentumfilmet forgatott a Duna- a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig címmel. Akkor született meg az az ötlete, hogy gyalogszerrel – persze nem egyszerre, hanem hat év alatt és több részletben – hol egyedül, időnként barátokkal, családtagokkal bebarangolja a Kárpátokat, amit Európa utolsó vadonjának tart. Szlovákiában, Lengyelországban, Romániában, Ukrajnában járva végig vezeti az olvasót az adott ország történelmén és ökológiáján. Teszi mindezt cseppet sem unalmasan, hanem szarkasztikus humorral, kellő érzékenységgel és kiapadhatatlan tudásvággyal.

Nekem azok a részek tetszettek a legjobban, amikor Nick Thorpe juhászokkal, erdészekkel, méhészekkel, egyszerű gombaszedő nénikkel beszélget el – megannyi családtörténet, amibe beleszólt a történelem, nemzedékek, akiknek küzdelmes megélhetést biztosított ez a csodálatos táj.

„Létezik egy Kárpátok egyezmény, egy Kárpátok Alapítvány, egy Kárpátok-túraútvonal és sok más értékes kezdeményezés, de kevesen ismerik az egész csodálatos patkót. E könyv célja feltenni a Kárpátokat a térképre.”- nyilatkozta Nick Thorpe.

Csabai Ágnes