Dr. Pappné Pintér Csillát a városi önkormányzat újabb öt évre bízta meg a Gödöllői Óvoda vezetésével. A vezető azt mondja, az óvodapedagógusoknak állandóan alkalmazkodni kell a gyermekek változásához. Reméli, hogy az új kormány sok javulást hoz az óvodák életében, és bízik benne, hogy új óvoda is létesülhet a városban.
Milyen érzésekkel fogadta az újabb kinevezést?
Nagyon örültem és köszöntem a támogatást a képviselő-testületnek. Különösen a kollégáimnak, hiszen a nevelőtestületet is megkérdezték, amely jelentős számban támogatott. Öt év alatt már megismertük egymást. Azt nem mondanám, hogy összerázódtunk, de ők azok, akikkel a mindennapokat együtt töltjük. Fontos számomra, hogy az óvodapedagógusok támogatását is megkaptam.
Ön egy személyben az összes összevont gödöllői önkormányzati óvoda vezetője. Miért hozták létre a tagóvodák rendszerét, és bevált-e ez a fajta működés?
2021-re a gyermeklétszám lecsökkent a városban. Hogy egy 4 csoportos óvodát ne kelljen megszüntetni, a fenntartó önkormányzat kerületenként megvizsgálta, hol csökkent a létszám. A cél az volt, hogy a város minden területén legyen elérhető intézmény. Így megmaradt mind a hat tagóvoda, a hetediket, az Egyetemi Óvodát a Premontrei Iskolaközpont működteti. A fenntartó pedig a Fenyőligetben, a Mesék Házában és a Palotakerten csökkentette a csoportlétszámokat. A másik ok a gazdaságosság, a hatékonyság volt. Öt év után már látszik ennek a hozadéka.
Mennyi az ideális csoportlétszám?
A szakma szerint 20 gyermek. A Gödöllői Óvodában öt évvel ezelőtt a legtöbb csoport 28-29 gyermekkel zárta az évet. Mára ez a kezelhető 25 főre csökkent. Az óvoda minden 3. életévét betöltő óvodaköteles gyermek számára kötelező, az év közben érkezőket is fel kell vennünk, fogadnunk szükséges. Az a cél, hogy az elért ellátási szakmai szintet meg tudjuk tartani. A csökkenő gyermeklétszámmal további minőségi javulást várok.
Sikerül új óvodapedagógusokat találni az új generációból?
Óvodapedagógus-hiány van továbbra is. Ugyanakkor azt látom, hogy ismét megjelentek a Gödöllői Óvodába jelentkező óvodapedagógusok. Igaz, ők nem friss diplomások. Korábban azt reméltem, hogy a térségből és Budapest pedagógusképző intézményeiből majd érkeznek a friss diplomások. Sajnos ezt jelenleg sem tapasztalom. A környező településekről és az ország keleti régiójából érkeznek az óvodapedagógus végzettségű jelentkezők. Nagyon jó lenne, ha tudnánk őket támogatni, a lakásigényüket kielégíteni, vagy más hozzájárulással itt tartani őket. Mivel Budapesten is csökken a gyereklétszám, így a Gödöllőről a fővárosba ingázó óvodapedagógusok visszatérnek hozzánk. Bízom abban, hogy 2026 szeptemberétől a Gödöllői Óvoda minden óvodai csoportjában két szakképzett óvodapedagógussal tudunk indulni. Számomra nagyon fontos, hogy diplomás óvodapedagógusok lássák el az óvodai nevelési feladatokat. Ezért támogattuk, hogy a pedagógiai asszisztensek, akik óvodai nevelői feladatok ellátásában vesznek részt, felsőfokú szakképesítést szerezzenek.
És a bérkérdést már rendezte a kormány?
Véleményem szerint nagyon későn nyúltak hozzá a pedagógusbérekhez. Voltak, akik elhagyták a pályát, mert nem tudtak ebből megélni. Aki pedig elment, azt nagyon nehéz visszahozni a pedagóguspályára. A másik súlyos probléma, amit remélem, hogy most majd megold az új rendszer, a pedagógiai munkát segítők bére. Ez olyan alacsony, hogy hatalmas köszönet nekik, hogy ők itt vannak velünk. Ők a dajkáink és a pedagógiai asszisztenseink. A jelenlegi jogszabályok szerint három óvodai csoportra egy pedagógiai asszisztens engedélyezett és finanszírozott. Ugyanakkor azt gondolom, minden csoportba szükséges lenne egy, hiszen sajátos nevelési igényű, BTMN gyermekeket is ellátunk.
Hogyan változtak a gyermekek az elmúlt évtizedekben?
Olyan a gyerek, amilyen a mostani szülő vagy a mostani nagyszülő. Ahogy mi változunk, úgy változik ő is. Rájuk tekintünk, és látjuk magunkat benne. Más oldalról kell megközelíteni őket, mások a motivációik. A legnagyobb probléma a territoriális kérdés az óvodai nevelés területén. Az otthoni modell már nem a többgenerációs családmodell, jóval inkább a mozaikcsalád a jellemző. Sok pedagógiai módszer, amit húsz-harminc éve megtanultunk, vagy kipróbáltunk, és nagyon jól működött, az most már nem működik. Nekünk az a dolgunk, hogy az óvodai közegben a gyermek kipróbálhassa a közösségi létet, próbálgathassa magát, helyét, kapcsolódásait. Ennek a megsegítésében kiválóak a Gödöllői Óvoda óvodapedagógusai.
Igaz, hogy folyamatosan nő a sajátos nevelési igényű gyermekek száma?
Igen, és nem csak a sajátos nevelési igényű gyermekek száma. Vannak olyanok, akik veleszületett problémával küzdenek, és orvosi diagnózis alapján sajátos nevelési igényűek (SNI). Ők az első pillanattól a korai fejlesztésbe kerülnek, ahol megkapják azt a fajta célirányos fejlesztést, amire szükségük van. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek másik csoportja a beilleszkedési, viselkedési és tanulási problémákkal küzdők. Ennek megállapítása az otthoni családi környezetben nem minden esetben valós. Az óvodai belépésnél jöhetnek elő a problémák. A fejlesztő szakemberek ilyenkor azt ajánlják, várjunk egy évet, hogy kiderüljön, csak a változás okozta-e a problémát, vagy tényleg van valami olyan dolog, amiben segítségre szorul.
Sok szülő tiltakozik, ha a gyermekét egy szakértői bizottság SNI-snek mondja ki. Ilyenkor mi a teendő?
Ezekben a szakértői bizottságokban gyógypedagógus, pszichológus, pszichiáter szakember is vizsgál. A szülőknek ezzel a helyzettel való szembesülés gyászmunka. A gyermeke nem olyan, amilyennek ő elképzelte, sokkal több segítségre, sokkal több egyéni fejlesztésre, sokkal több differenciálásra van szüksége. Nagyon fontos, hogy a szülő megnyugodjon, elfogadja ezt, hiszen anélkül nehezen tudunk segíteni. Természetesen arra is szükség van, hogy a gyermekkel foglalkozó nevelők, óvodapedagógusok megértsék és támogassák. Ebben az esetben nagyon fontos kérdés a csoportlétszám, hiszen minél kisebb létszámú egy óvodai gyermekcsoport, annál könnyebb integrálni egy sajátos nevelési igényű gyermeket is.
Az új kormány hozhat változást az óvodai programokban?
Nagyon remélem, hogy jelentős változások fognak történni. Nem biztos, hogy legelőször is itt, a végeken. A Gödöllői Óvoda pedagógiai programja és a tagóvodák arculati programja rendben van. Globálisan kellene átgondolni például a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét, az integráció kérdését. Remélem, legelőször a pedagógiai munkát segítők bérét fogják rendezni!
Az önkormányzat minden évben kipótolja az óvodák költségvetését. Ebben ön milyen lobbierőt tud képviselni?
Azt látom, hogy ha célirányosan, prioritások figyelembevételével felépítünk egy igényrendszert, akkor azt meghallja a fenntartó önkormányzat, be tudja tervezni a következő nevelési évre. Megkapjuk azokat a támogatásokat, amelyekre szükség van a működéshez.
Az önkormányzat minden évben félretesz egy jelentős összeget arra, hogy megvásárolja a Fenyőliget Tagóvoda, az egykori Ganz-óvoda épületét. Ez mikor történhet meg?
Idén már nem, de talán jövőre. Ez majd sok feladatot ró ránk, hiszen a most oda járó óvodások elhelyezését is biztosítanunk kell azon időszakra, amikor a felújítás, az óvoda építése megkezdődik. Azt a szakemberek döntik majd el, hogy a meglévő épülettel lehet-e valamit kezdeni, vagy másikat kell építeni. De mindenképpen ugyanezen a telken, hiszen optimális helyszín.
Öt évre nevezték ki, de már közölte, hogy nem kívánja kitölteni a teljes időt, nyugdíjba készül. Miért?
Én azt gondolom, hogy nagyon szép, amit eddig elértünk, elértem. Ugyanakkor van egy családom és van két csodálatos unokám. Közel negyven évet Gödöllő gyerekeivel töltöttem. Most már szeretném az unokáimra fordítani a teljes figyelmemet.
Viszont így elég rövid időn belül fölmerül majd egy újabb kérdés, hogy ki követheti önt ebben a székben.
Elég nagy feladat 76 óvodapedagógus, összesen száznegyven kolléga irányítása, közel nyolcszáz gyerek óvodai nevelésének szervezése. Tagintézményeink vezetői nélkül ez nem ment volna. Kiváló szakemberek valamennyien, rendelkezésre áll a végzettségük és a tudásuk, hogy továbbvigyék ezt a munkát.
