Gödöllő városa az államtól megvásárolta a Doktoranduszok házát, a 3as út mellett lévő épületegyüttest, amellyel nagy szabású bérlakásépítési tervei vannak. A képviselőtestület leg utóbbi ülésén tárgyalta a témát.
A zárt ülés után a tervek nyilvánossá váltak. Kiderült, hogy a rendkívül jó adottságú, 13 ezer 395 négyzetméteres telket és a rajta lévő épületeket nettó 375 millió 600 ezer forintért vásárolta meg a város, és egy tervezőirodát megbízva már tervezik rá a bérlakások első ütemének megvalósíthatóságát.
A cél a fiatal, 20–35 év közötti korosztályt kiszolgáló, úgynevezett fecskeház kialakítása, az első ütemben 32–35 db kis alapterületű stúdiólakással – mondta el az zárt ülés után Bárdy Péter alpolgármester. Az ingatlanon két olyan épületszárny is áll, amely felújítva alkalmas lehet a fecskeház befogadására. Az egykori egyetemi épületkomplexum az 1950-es években épült, két földszintes épületrésze elbontandó, de az egyszintes színháztermet és a háromszintes kollégiumi és oktatási épületet, amely összesen 2080 négyzetméter alapterületű, újjá lehet építeni.
A beköltöző fiatal bérlők a városvezetés elképzelései szerint a szakképzési intézmény, illetve az egyetem elvégzése utáni felnőtt életüket itt kezdhetik el, felkészülve a családalapításra.
A projekt megvalósítása, Bárdy Péter elmondása szerint, a jelenleg közbiztonsági problémákat is okozó, hajléktalanok által időről időre feltört és folyamatosan amortizálódó épületegyüttes városképi megújulását, funkcióba vételét és a helyi társadalmi vérkeringésbe való bekapcsolását jelentené. A telek mérete az alpolgármester szerint lehetővé teszi a további fejlesztés előkészítését, újabb épületszárnyakkal, vagy akár különálló épületekkel. A terület nagyságrendileg 100–120 lakásos, opcionálisan irodai szárnnyal is kiegészített lakónegyeddé bővíthető.
Az ingatlan jó adottságokkal rendelkezik a fentiek megvalósítására. Zöld környezetben, a szakképzési intézmény és az Üzleti Park közvetlen közelében, kiépített kerékpárút és a HÉV megállója mellett helyezkedik el, mindezek mellett gépjárművel is kiválóan megközelíthető. Bárdy Péter elmondta, hogy a fejlesztési lehetőség azért egyedülálló Gödöllőn, mert annak érdekében, hogy Gödöllő megmaradjon élhető kisvárosnak, tudatos várospolitikával évtizedek óta mesterségesen korlátozta a lakás- és építésitelek-kínálatot, így a társasházépítésre rendkívül szűkek a lehetőségek.
A fecskeházprojekt első ütemének becsült költsége bruttó kétmilliárd forint, ami a terveztetést, szükséges bontásokat, terület-előkészítést, közműkiváltást, és a fenntartható üzemeltethetőség korszerű energetikai követelményeinek megfelelő épületfelújítást tartalmazza. Gödöllő Város Önkormányzata azt tervezi, hogy a fecskeházprogram megvalósításához szükséges pénzt pályázati forrásból, és/vagy külső ingatlanfejlesztő bevonásával biztosítja, aki a terület további hasznosítása – például további, piaci alapú lakás- és irodafejlesztés – lehetőségének fejében az önkormányzati bérlakásfejlesztést legalább részben megfinanszírozza.
Kísértetház a város szélén
Alig 75 éves épület, de mintha megállt volna az idő. Üresen álló, huzatos folyosók, szétdúlt helyiségek, sötét pincék, ilyen ma az egykori Doktoranduszok háza a Szabadság úton. Az egykor több mint harmincezer négyzetméteres terület, amely a helyi egyetemi és kulturális élet egyik központja volt, rajta a Doktoranduszok házával, a ma oly népszerű urbex célpont a borzongásra vágyóknak. De hogyan jutott idáig a nagy múltú épület?
A történet egészen az 1952-es esztendőig nyúlik vissza. Az épület ekkor Tessedik diákotthon néven nyitotta meg kapuit, majd miután az Agrártudományi Egyetem Budapestről Gödöllőre tette át székhelyét, az intézmény hamarosan klasszikus értelemben vett kollégiumként funkcionált tovább. A szocializmus évtizedeiben itt nyüzsgő élet zajlott. A korabeli visszaemlékezések szerint kultúrtermében sakkversenyeket rendeztek, és színdarabokat is előadtak, volt itt kisbolt és büfé is.
Az idő múlásával a funkciók változtak, irodaházként és hagyományos kollégiumként is üzemelt, majd a rendszerváltás után a Gödöllői Agrártudományi Egyetem vezetése úgy döntött, új, másféle életet lehel a sokat látott falak közé: 1997-ben ünnepélyes keretek között felavatták a megújult komplexumot, a Doktoranduszok házát, amely a posztgraduális képzésben részt vevőknek biztosított nyugodt kutatói környezetet.
A vesztét azonban nem az érdektelenség, hanem a gazdasági realitás okozta. Az ötvenes évek szocreál építési technológiája, a korszerűtlen fűtésrendszer miatt az üzemeltetés lassan fenntarthatatlanná vált. Kiderült: a felújítás csillagászati összegeket emésztene fel, lényegében drágább lett volna, mint egy modern épület felhúzása. A kapuk végül bezártak, és megkezdődött a csendes pusztulás.
