Ön beszámolt a városi képviselő-testületnek a költségvetés helyzetéről. Hogy áll a város kasszája?  
– Egyensúlyban van a költségvetés. Nem mondom, hogy dúskálunk a pénzben, vagy hogy túl sok bevételből tudnánk gazdálkodni, de szigorúan őrizzük a kasszát. Ha csökkenő bevételekkel szembesülünk, akkor a kiadásokat is ahhoz kell igazítani. De még így is tudunk fejlesztésekre fordítani, részben a korábbi évek megtakarításaiból, másrészt abból is, hogy szigorú költségvetési gazdálkodás van. Eközben azonban sajnos azzal szembesülünk, hogy legnagyobb adóbevételt jelentő iparűzési adó stagnál vagy enyhén csökken. A korábbi évekhez képest már alacsonyabb szintet is terveztük. Ez éppen, hogy teljesülni fog. 

Ez azt jelenti, hogy az a gazdasági optimizmus, ami abból ered, hogy az európai uniós pénzek elkezdenek újra áramlani Magyarországra, nálunk még nem érződik?  
– Kétségkívül van most egyfajta gazdasági optimizmus, de ebből nyilván csak később lesz beruházás. Most recesszió-közeli állapot van. A többi helyi adónem, az építményadó, a telekadó és kommunális adó szerencsére nem függ ennyire a gazdaság teljesítményétől. 

És a város ezeket be tudja szedni? Milyen az adófizetési fegyelem?                        – Nem panaszkodunk, jónak számít az adófizetési fegyelem. Természetesen vannak csúszások, késések, van, aki nem szeret adót fizetni, de az önkormányzat adóhatósága, az adóiroda sokat dolgozik azon, hogy ezeket felderítse. Igaz, hogy kevésbé félnek tőlünk, mint a NAV-tól, de ez minden önkormányzatnál így van. 

Sok kritikát kapott egy akkumulátor összeszerelő üzemnek a terve volt SONY-épületben. A város nyilatkozatban közölte, hogy nem támogatja ezt a beruházást. Hogy áll most a helyzet? Lesz ebből valami? 
– Képviselőtestületi határozatot hoztunk és az engedélyező hatóság végső soron erre hivatkozva utasította vissza összeszerelő üzem engedélykérelmét. Ez azóta megjárta a másodfokot, ami a Gazdasági és Energetikai Minisztérium, ott visszautasították, visszaküldték első fokra, közben a cég nemrég egy olyan ötlettel állt elő, hogy akkor kisebb volumenben tervez, összeszerelés helyett csak raktározást, de én határozottan közöltem velük, hogy a város nemet mondott, tehát nincsenek kiskapuk. 

Szóval minden jel arra mutat, hogy ebből nem lesz semmi. 
– A hatóságokon múlik, de igen, minden jel arra mutat. Ez rajtunk e tekintetben kívülálló folyamat, de csodálkoznék, hogyha az új kormány, a minisztérium ezt most engedélyezné. Felhívtam a cég figyelmét, hogy akkumulátoripari hatóság fog létrejönni, szigorodni fognak a szabályok, már működő üzemeket is sokkal szigorúbban fogják ellenőrizni, és vélhetőleg jövőbeni jogalkotás még szigorúbb Irányba fog mutatni. A civileknek az volt az egyik kérése, hogy a helyi építési szabályzatban még pontosabban utasítsuk el ezeket a típusú akkumulátoripari üzemeket. Ennek a folyamatát elindítottuk.

Mennyi adóbevételt enged el így a város?
– Természetesen egy ilyen üzem több százmillió forintos bevételt hozott volna minden évben. De tényleg nagyon alapos munkát végeztek a civilek e tekintetben, és egy olyan mértékű lakossági ellenállást tapasztaltunk, hogy nem volt kérdés: nem tesszük a mérlegre, hogy akkor mennyi lenne bevétel a másik oldalon. 

A város egy másik részén egy másik ipari parkban, egy másik beruházás is készülődik, egy szingapúri székhelyű, valójában kínai gyógyszer-alapanyaggyár. Elsősorban környezetvédelmi okokból erről is kritikák olvashatók. Mi a válasza ezekre? 
– Itt megint csak a hatóságokra tudunk hagyatkozni. Az önkormányzatnak nincsen engedélyezési jogköre. De a gyógyszeripar nagy hagyományokkal rendelkező iparág, jelenlegi legnagyobb  gyakorlatilag a legnagyobb cégeink, a GSK és a Kedrion is ide tartoznak. Úgy gondoljuk, hogy ez az iparág itthon van ebben a városban.

Ami a kiadási oldalt illeti, a város idei egyik legnagyobb kiadásaként megvásárolta a Doktoranduszok Házát az egyetemtől. Miért és mennyiért? 
– Mielőtt erre válaszolnék, el kell mondani, hogy a legnagyobb összegek a működésre mennek el. Az óvodák működtetésére körülbelül háromszor annyit költünk, mint az említett Doktoranduszok Házának a megvásárlására, de a szociális szférára, vagy csak a gyermekétkeztetésre is utalhatnék. Ami a fejlesztéseket illeti, ott az egyik legnagyobb tétel valóban a Doktoranduszok Házának a megvásárlása volt, körülbelül négyszázmillió forintos összegért. Az előkészítő munkák zajlanak, mert úgynevezett Fecskeház-programot szeretnénk ott beindítani, ami a gödöllői fiatalok számára megfizethető bérlakásokat tud majd kínálni a jövőben. Legalább két-három milliárd forintos beruházásról van szó. Bízunk abban, hogy az EU-forrásoknak egy bizonyos típusa erre fordítható majd. 

A gödöllői könyvtárban lezajlott közlekedési fórumon kiderült: a városlakók elégedetlenek az utak állapotával. Elhangzott, hogy első lépésként a Szőlő utca fog megújulni. Miért éppen az? 
– Előbb talán érdemes megjegyezni, hogy az autósok tapasztalatai szerint a legrosszabb állapotú utak állami kezelésűek, ilyen a Szabadság út vagy a Dózsa György út. Ezek lennének a legégetőbb problémák, de javításuk kizárólag állami többletforrás esetén várható. Mi folyamatosan kommunikálunk az állami szervekkel, jó a szakmai együttműködés, sőt, mi is tennénk hozzá forrást például járdák, kereszteződések esetében. De nem szeretnénk az állami feladatokat átvállalni. Ők most, a kormányváltás után kivárnak, személycserék is szoktak lenni, tehát ilyenkor megáll az élet. Ami a Szőlő utcát illeti, az átkötő útjaink közül ez van a legrosszabb állapotban. Bruttó százötven millió forint összegbe fog kerülni. A közbeszerzési eljárást már lefolytattuk, sokan pályáztak, szerencsére volt komoly verseny. Megvan a nyertes, nemsokára el is tudjuk kezdeni a beruházást. Az Ady Endre sétány esetében elnyertünk egy EU-s támogatást, ezt fogjuk saját forrásból is kiegészíteni. Megvan a terv egy kapcsolódó kerékpárúttal. Emiatt, és az uszoda előtt kereszteződés újratervezése miatt egy picit csúszik a projekt. Nemcsak utat fejlesztünk, hanem a közvilágítást is fel fogjuk újítani, illetve létesül egy gyalogos átkelőhely okos zebrával, kerékpáros átvezetéssel.  Sokan fognak ennek örülni. 

Ha már közlekedés: a buszmegállókban felhívás jelent meg QR- kóddal, ugyanez a helyi sajtóban és az interneten is látható. Mi ennek a közlekedési felmérésnek a célja?  
– Gödöllőn egész egyszerűen annyi autó van, hogy a reggeli csúcsidőben dugók alakulnak ki. A HÉV elvágó hatása, illetve az elkerülő út hiánya miatt egyre nehezebb a helyzet. Cél, hogy többen közlekedjenek kerékpárral, illetve tömegközlekedéssel. Sok kerékpáros fejlesztésünk volt az elmúlt 10 évben, a nagy átkötő utak mentén biztonságosan lehet kerékpározni. Elindítottuk a Pedibusz programot, amivel az iskolába tudjuk kísérni a gyerekeket. A tömegközlekedésben tavaly végeztünk forgalomszámlálást. Vannak adataink arról, hogy a mostani buszhálózaton hányan utaznak, és hová. Most azt szeretnénk felmérni, hogy kik azok még, akik szívesen használnák a tömegközlekedést. A látens igényeket igyekszünk összegyűjteni. Október 31-ig gyűjtjük az adatokat az iskolákból, a szülőktől, a nagyobb cégektől és a lakosságtól. A kérdőívekből kiderül majd, hogy aki autóval jár, miért nem vált autóbuszra vagy kerékpárra. A Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karával dolgozunk együtt, az adatfeldolgozást ők végzik. Hiszünk abban, hogy a jelenlegi forrásokkal is lehet hatékonyabb módon ellátni a közlekedési közszolgáltatást. De megvárjuk azt is, hogy a jövő évi állami költségvetés hogyan viszonyul az önkormányzatokhoz, lesz-e javulás az elmúlt időszakhoz képest. 

Ön a városi közlekedési fórumon mondta, hogy a tervezők szerint legjobb lenne, ha a két nagy  gödöllői HÉV-átjáró alul- illetve felüljárókkal valósulna meg. Mi ennek az esélye?
– A HÉV-projekt olyan fázisban van, hogy tavasszal indult el egy 3 és fél éves tervezési munka. Több mérnök iroda közösen dolgozik rajta, immár sokadszorra. 2029 végéig kell a tervnek elkészülnie. Mi a helyettes államtitkárságon jeleztük, hogy melyek Gödöllő szempontjai, mert az önkormányzatoknak ebben a folyamatban komoly szava van. Az úgynevezett döntés-előkészítő dokumentációban valóban az opciók között van a külön szintű kereszteződések építése, és az is, hogy a 3-as út és a HÉV helyet cseréljen Gödöllőn. De maguk a HÉV-fejlesztők vetették fel, hogy a déli elkerülő út akár még olcsóbb megoldás is lehet, mint két alul- vagy felüljáró, és kivinné a városból a forgalom akár felét.  Az elkerülő út, illetve a HÉV fejlesztése két konszenzusos téma Gödöllőn. Nagyon bízunk abban, hogy most az új kormány ezt napirendre fogja venni.