Az idei rendezvénysorozat, amelynek középpontjában Liszt Ferenc szellemi öröksége és a fiatal művészek bemutatkozási lehetősége állt, ismét bebizonyította, hogy a magaskultúra és a nyitottság tökéletes harmóniában megfér egymás mellett. A Liszt Fesztivál 24 évvel ezelőtt jött létre azzal a céllal, hogy a világhírű zeneszerző születésnapján, október 22-én egy emlékkoncerttel tisztelegjen a nagymester életműve előtt. Az azóta eltelt évek alatt a kezdeményezés háromhetes programsorozattá bővült, amely nemcsak Liszt zenéjének, hanem a 19. századi művészet egészének sokszínűségét ünnepli.
Szilasi Alex zongoraművész, a kastély művészeti vezetője – aki immár tíz éve irányítja a programsorozatot – azt mondja, a cél mindig is az volt, hogy Liszt Ferenc életművét európai kontextusban mutassák be: „Liszt zenéje, gondolkodása áthallásos és összművészeti – hatással volt az irodalomra, a képzőművészetre, a társművészetekre is. A kastély ehhez ideális helyszín, hiszen maga is élő történelem, egy 300 éves otthon, amely mindig is a kulturális élet egyik központja volt.”
Az idei, XXIV. Gödöllői Liszt Fesztivál egyik legfontosabb üzenete a fiatal generáció támogatása volt. A Zeneakadémiával (hat éve) és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnáziummal (két éve) együttműködésben több koncert is kifejezetten a pályakezdőknek adott bemutatkozási lehetőséget. A fiatalok mellett a programsorozat vendége volt többek között a vilniusi Liszt-verseny (Lisztuania)
győztese, illetve a Litván Liszt Társaság és a Litván Filharmónia képviseletében érkező Muza Rubackyte, aki már több éve visszajáró fellépő. A korábbi évekhez hasonlóan idén is több korábbi művész visszatért új műsorral. A közönség ismét láthatta a Várjon Dénes-Simon Izabella zongoraművész házaspárt, akik lenyűgöző műsorral érkeztek.
A visszatérő vendégek között volt Balogh József, Kelemen Barnabás és Eckhardt Gábor is, csak hogy néhányat említsünk. Mindannyian évről évre új programokkal örvendeztetik meg a közönséget. Az idei fesztivál tematikája a zene mellett a színház és az irodalom felé is nyitott. A közönség különleges előadásokon vehetett részt, amelyek Liszt korát és szellemiségét kortárs formában idézték meg. Udvaros Dorottya közreműködésével a Schumann házaspár levelezése nyert új értelmet, miközben a zenei és irodalmi motívumok egymásba fonódtak.
Ugyancsak nagy sikert aratott az Angyalkert című előadás, amely Brunszvik Teréz életét dolgozta fel, rámutatva arra, hogy az emberi nevelés és műveltség fejlesztése Liszt számára is alapvető érték volt. A fesztivál állandó és meghatározó szereplője a Gödöllői Szimfonikus Zenekar.
Az október 23-i megemlékezést hagyományosan ők tartják. Rácz Márton művészeti vezető ezúttal formabontó, „kétpólusú” programmal készült: a klasszikus zenei hagyományokat ötvözte a jazz felé mutató irányokkal.
A Liszt Fesztivál mára a magyar zenei élet négy legjelentősebb fesztiválja közé tartozik. A gödöllői közönség a rendezvénysorozat alapját jelenti, de egyre többen érkeznek Budapestről, sőt Európa számos országából is. Az utóbbi években a fesztivál egyik különleges vonzereje a Bechstein-koncertzongora – sokan már csak ezért is ellátogatnak a kastélyba.
A szervezők már most gőzerővel készülnek a 2026-os jubileumi, 25. Liszt Fesztiválra. A jövő évi rendezvény különleges lesz: a kastély újranyitásának 30., Gödöllő várossá válásának 60. évfordulójával esik egybe. A cél, hogy a fesztivál negyedszázados történetét méltó módon foglalják össze – bemutatva mindazokat a művészeket, akik az elmúlt évek során meghatározták a fesztivál arculatát, és hidat képeztek a következő generációk felé.
„Nem egy szaldót akarunk húzni, hanem büszkén megmutatni, mit értünk
el az elmúlt 25 évben, és milyen víziókat fogalmazunk meg a következő huszonötre” – fogalmazott Szilasi Alex.