Gödöllő nem csupán egy egyszerű pont a térképen, hanem egy élő, lélegző szövet, amelyet generációk sorsa szőtt évszázadokon keresztül.
A Gödöllő Retró legutóbbi adásában valami egészen különlegesre vállalkoztunk: megpróbáltuk felfejteni ennek a szövetnek a mélyebb szálait. Ebben két olyan szakember segített, akik bár különböző eszközökkel dolgoznak, ugyanazt keresik: múltunk igazságát. A Gödöllő YouTube-csatorna vendége volt városunk két kiemelkedő egyénisége, Györe Zoltán zeneszerző, Gödöllő Kultúrájáért Díjas alkotó és dr. Zsákai Annamária antropológus.
A város mint egyetlen nagy család
Györe Zoltán anyakönyvekkel végzett munkája túlzás nélkül nevezhető hivatásnak. Szisztematikusan átfésülte a gödöllői anyakönyveket, és egy olyan digitális adatbázist épített fel, amelyben több tízezer név kapcsolódik össze. Ahogyan ő fogalmazott: „Ez nem csak adathalmaz. Amikor az ember látja, hogy egy család hogyan költözik egyik utcából a másikba, hogyan fonódnak össze a sorsok a házasságok révén, akkor Gödöllő megelevenedik. A kutatás
során kiderült, hogy szinte minden tősgyökeres gödöllői család valahol, valamikor összeér.”
Györe Zoltán ugyanakkor rávilágított arra is, hogy a múlt nem csak dicsőséges nemesi felmenőkből és hősökből áll. Őszintén beszélt arról, hogy az anyakönyvek a valóságot tükrözik, minden esendőségével együtt. „A kutatás során nem szabad csak a szépet keresni. Ott vannak a tragédiák, a bűnök is. Beszélnünk kell az alkoholista emberekről is, azokról a sorsokról, akik talán elbuktak, de részei a város történetének.
Az anyakönyvben ott van a valóság: az alkoholizmus miatt tönkrement családok vagy a korai halálozások. Ha ezeket kihagynánk, nem a valódi Gödöllőt látnánk, hanem csak egy
idealizált képet” – mondta.
Mit mondanak a gének?
Míg ő a papírokból, dr. Zsákai Annamária másként vizsgálja a múltat. Antropológusként ő
a biológiai folytonosságot vizsgálja, és lenyűgöző volt hallani, ahogy a tudomány segítségével hidat emelt az évszázadok közé.
Annamária rávilágított, hogy a genetika nem csupán száraz adat, hanem a bennünk továbbélő történelem. „A múltunk nemcsak poros levéltárakban, hanem a sejtjeinkben is ott van. A biológiai antropológia és a genetika képessé tesz minket arra, hogy olyan kérdésekre is választ kapjunk, amelyekre az írott források már nem tudnak. Amikor egy populációt vagy egy családot vizsgálunk, valójában a vándorlások, a környezethez való alkalmazkodás és a túlélés mikrotörténeteit látjuk a DNS-ben” – fogalmazott.
A beszélgetés során Annamária hangsúlyozta, hogy az emberi test egyfajta „időkapszula”: „A genetikai markerek elárulják, honnan érkeztek a település alapítói, de azt is, hogy milyen biológiai hatások érték őket az idők során. Gyakran előfordul, hogy egy anyakönyvi bejegyzés és a biológiai valóság között ellentmondás van – például egy eltitkolt származás vagy egy korábban fel nem fedezett rokoni szál esetén –, és a genetikai genealógia az, ami végül pontot tesz az i-re. Ez a tudományág ma már bárki számára elérhető közelségbe hozza a saját biológiai gyökereit.”
Ahol a papír és a DNS összeér
A beszélgetés legizgalmasabb pillanatai azok voltak, amikor a két szakterület találkozott. Zoltán kutatása alapvető vázat ad, Annamária tudása pedig „húst és vért” az adatokra. Szó esett arról is, hogy a családfakutatás reneszánszát éli, és Gödöllő ezen a téren is szerencsés helyzetben van.
Sokakban felmerülhet a kérdés, miért foglalkozunk annyit a múlttal – és nemcsak a Gödöllő Retró műsoraiban. A válasz egyszerű, és ebben a vendégeim is egyetértettek: aki nem ismeri a gyökereit, az nem tud igazán megkapaszkodni a jelenben sem. „A biológiai és a társadalmi örökségünk kéz a kézben jár” – tette hozzá Annamária. – „Ahhoz, hogy megértsük egy közösség
mai arcát, ismernünk kell azokat a biológiai és kulturális rétegeket, amikből felépült.”
Zoltán így összegezte a közös munka lényegét: „Ha ismerjük az őseink hibáit és erényeit is – legyen szó a dolgos iparosról vagy a sorsverte alkoholistáról –, jobban megértjük önmagunkat is.”
Ez az adás több volt, mint tudományos ismeretterjesztés. Egyfajta gondolatébresztő, tisztelgés
az elődeink előtt, akik ezt a várost felépítették.
A teljes beszélgetést – amelyben még sok konkrét történet és tudományos kulisszatitok is elhangzik – megtekinthetik Gödöllő YouTube-csatornáján. Érdemes végighallgatni, mert lehet,
hogy a végén önök is kedvet kapnak ahhoz, hogy megkeressék azt a bizonyos dédszülőt az
anyakönyvi lapokon.
