Idén januárban hatalmas napkitörés történt, amelynek nyomán még Gödöllőn is látni lehetett a sarki fényt. A Nap által kibocsátott elektromágneses hullámok ereje elképesztő volt. Ezt többek között onnan tudjuk, hogy egy magyar egyetemisták és mérnökök által fejlesztett, 15 centiméteres mini műhold ezt pontosan lemérte.
A Hunity nevű magyar műholdon van két, egyenként 1 centiméteres kis fekete kütyü, ezek mérik a sugárzást. Géczy Gáborral a Novo Café teraszán beszélgetünk, amikor pénztárcájából elővesz egy ilyen szenzort. Ő maga fejlesztette, a cége gyártja, és részben egy gödöllői családi házban készült.
Aztán elővesz egy nagyobbacska készüléket is, ez már öt centiméteres. Ez megjárta az űrt – mondja büszkén a 34 éves fejlesztőmérnök. A kis kütyün mini kijelző is van, mindenféle sugárzást lemér. Kapu Tibor és csapata vitte magával az űrbe. Többek között az űrhajósokat érő sugármennyiséget mérte. Az eredményekből több tudományos cikket is benyújtott világhírű folyóiratokba.
Géczy Gábort azóta érdekli az űrkutatás, amióta meglátta a csillagos eget. Hároméves korában költözött a család a gödöllői Királytelepre. Mivel szülei is közel álltak a fizikához, a Református Líceumban már korán elköteleződött a matematika és a fizika iránt, és villamosmérnöknek jelentkezett a Budapest Műszaki Egyetemre.
„Akkoriban egy Nokia 3410-es mobiltelefonom volt. Nem sokan tudták, hogyan működik. A wifi és a bluetooth is gyerekcipőben járt. Engem érdekelt a téma, így a vezeték nélküli kommunikációkra szakosodtam.”
A műszaki egyetemen tagja lett egy kis csoportnak, amelynek határozott célja volt a világ legkisebb műholdjának az elkészítése. Az Európai Űrügynökség azt mondta, hogy amit terveznek, az nem lehetséges. Tévedtek. A végeredmény egy bűvöskocka-méretű készülék lett, amely 2019-ben állt pályára a Föld körül. Egyik feladata volt, hogy az elektromágneses szennyezettséget, az elektroszmogot térképezze fel a Földön és körülötte.
„A Földön számtalan féle és hatalmas mennyiségű elektromágneses sugárzás keletkezik. Ezek egy része elhagyja a légkört, és akadálytalanul terjed a világűrben. A mi műholdunk ezt mérve arra a következtetésre jutott, hogy a földi sugárzású tévéadások hatalmas erővel sugároznak, és sok adó rosszul van beállítva.” Erről térképet is készítettek a műhold segítségével. Azóta a kis műhold visszatért, és elégett a légkörben.
NÉVJEGY
Géczy Gábor
Született: Budapest, 1992. március 13., péntek
Lakóhelye: Gödöllő, Királytelep
Iskolái: Erkel Ferenc Általános Iskola, Református Líceum, Budapesti Műszaki Egyetem
Foglalkozása: villamosmérnök, űrkutató mérnök
Fontosabb mentorai Gödöllőn: édesanyja, Vig Piroska; két fizikatanára, Borbáth Gábor és Seres István.
Kinek adja át a stafétát:
Borbáth Gábor
Sokan gondolják úgy, hogy a számtalan sugárzás a Földön káros lehet az egészségünkre. Géczy Gábor ebben nem akar állást foglalni, hiszen nem orvos. De ismeri az elméleteket, és azokat az embereket is, akik sugárzásmentes övezetekbe költöznek, például Nevadába, hogy kíméljék magukat. És megérti őket.
Gábor végül az országos tudományos diákköri konferencián első díjat kapott, majd 2016-ban kitüntetéses diplomával végzett. Eddig öt magyar műhold készítésében működött közre. Jelenleg cégvezető, kutató, és a doktoriját csinálja. De nem a műszaki egyetemen, hanem a gödöllői MATE-n. „Itt lehetőségem van arra, hogy a műszaki tudást összekössem az élettudományi kutatásokkal. Sokan úgy gondolják, pénzkidobás az űrkutatás. Indiában is voltak ilyen hangok mindaddig, amíg a műholdak meg nem mutatták a halászoknak, hol vannak a halak. És jelentősen javult az élelmiszer-ellátás.”
Géczy Gábor nagy pillanata volt, amikor tavaly tavasszal megérkezett Houstonba. A
NASA mérnökei szkeptikus mosollyal várták a kis készülékét. Nem hitték, hogy öt centiméterbe bele lehet zsúfolni ennyi tudást. Azt hitték, hogy összekeverte a centimétert a hüvelykkel. Aztán leesett az álluk.
Gábor két kilométerről követte a rakéta indítását. Elgondolkodott: korábban megfordult a fejében, hogy ő is jelentkezik űrhajósnak. De mára úgy véli, neki itt, a Földön van még nagyon sok feladata.
Családjával Gödöllőn élnek. Napi 8-10 órában kutat, fejleszt, ha kell, forrasztgat, ha kell, értekezést ír, ha kell, vevőivel és partnereivel egyeztet. Ha pedig elfárad, futni indul a városban, vagy nekiáll régi hobbijának, elektronikus zenéi fejlesztésének.
