Az idei költségvetésre is igaz, hogy stabil lábakon áll a város?
Abszolút. 11 támogató szavazat érkezett a költségvetésre, vagyis egy ellenzéki igen is. Lényegében minden ellenzéki képviselőtársunk elmondta, hogy ez az eddigi legmegalapozottabb költségvetés, a TEVE Egyesület képviselője, Kovács Barnabás kiemelte, hogy nagyon nehéz gazdasági, önkormányzati finanszírozási környezetben tudtunk egy, a helyzethez képest jó költségvetést összerakni.
Úgy tűnik, nyolcszázötvennyolc millió forint hiányzik a város idei költségvetéséből. Hogy lehet ezt a lyukat betömni?
Ez az összeg a működési bevételek és kiadások negatív egyenlege. Ráadásul ez a hiány 1,2 milliárd lenne, ha nem vennénk ki osztalékot az önkormányzati Távhő Kft.-ből, illetve ha az épülő szingapúri gyógyszergyár nem fizetné be az egyszeri szennyvízfejlesztési hozzájárulást. Az 1,2 milliárd pedig kísértetiesen hasonlít ahhoz az összeghez, amit az állam szolidaritási adó néven Gödöllőtől elvon. Magyar kuriózum, hogy az állam a saját önkormányzatait megadóztatja. Hogy mégis miért tudunk működni és akár fejleszteni is? Az elmúlt években szigorú költségvetési gazdálkodást folytattunk, most is igyekszünk minden egyes tételen spórolni. Az előző évekből áthozott maradvány képes az egyensúlyt helyrebillenteni, illetve ebből tudunk még a fejlesztésekre, a beruházásokra is pénzt találni. Így összességében 15,6 milliárd forintból tudunk gazdálkodni. 
Emiatt emelte meg a város a helyi adók mértékét? Köztük a kommunális adót és az helyi iparűzési adót.
Alapvetően három forrásból vannak bevételeink: állami támogatásból, amit a kötelező feladatokra kapunk, tehát bölcsődére, óvodára, szociális intézmények működtetésére, városüzemeltetésre, utak karbantartására, ezen belül közvilágításra vagy éppen a polgármesteri hivatal működtetésére, gyermekétkeztetésre. Csakhogy az állami támogatások a kötelező feladatok költségeinek kevesebb mint felét finanszírozzák. A nagyobbik felét mi, gödöllőiek tesszük hozzá az iparűzési adó, az építményadó, a telekadó vagy a lakosságot érintő kommunális adó formájában. Ez a második forrás. A harmadik pedig működési bevétel, például az önkormányzati bérlakások lakbére. Utóbbi kettőből pótoljuk ki a kötelező feladatok költségeinek 55 százalékát. És vannak önként vállalat feladataink is, amiktől egy város pezsgő életet tud élni. Tipikusan ide tartozik a kultúra. A Belvárosi Napokra például természetesen nem kapunk állami támogatást, de nagyon sokan számítanak rá. És tervezünk kisebb támogatásokat, egy-egy milliós tételeket például a zeneiskolai tanösvény támogatására, a cserkészek támogatására, nemzetközi csereprogramokra. Ezekhez is kell hozzá kell tenni a saját adóbevételeket. Az iparűzési adó kulcsa a cégek árbevételének kettő százaléka maradt. A cégek építményadója és telekadója, vagy a lakosság kommunális adója viszont konkrét öszszeg, és azt a számot évek óta nem emeltük. Ezért döntöttünk novemberben úgy, hogy az infláció mértékével korrigálunk. Ha nem tennénk, hiányozna a pénz a másik oldalon, a városüzemeltetés, vagy a szociális kiadások terén. Ezért nem nevezném emelésnek a lépést, csak az adók értékét tartjuk meg. A költségvetést egyensúlyban kell tartanunk, nem lehet hiányt tervezni, mint az állami költségvetésben. Nem adósodhatunk el, és mindig dilemma, hogy a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokat mire fordítsuk. A gödöllőiek elvárják, hogy kisebb-nagyobb fejlesztésekkel haladjunk előre. A kötelező feladatokat is igyekszünk a legjobb szolgáltatási színvonalon ellátni. A jogszabályok lehetőséget adnának arra, hogy 30 gyermek legyen minden gödöllői óvodai csoportban, de pontosan tudjuk, hogy ez a gyerekeknek nem jó. Ezért sokkal alacsonyabb az átlagos gyermeklétszám, mint más agglomerációs településeken, és inkább hozzáteszünk többletforrást. A másik példám az útfelújítás. Mindenki tudná sorolni, hogy hány utat kellene felújítani Gödöllőn. Persze ha Érddel, egy megyei jogú várossal hasonlítjuk össze, ahol az utak több mint fele földút, akkor nem állunk olyan rosszul. De van e téren feladatunk. Ilyenkor végigtárgyaljuk a szakmai szempontokat, megkapjuk az intézményvezetőktől, cégvezetőktől a véleményeket, érkezik sok lobbikérés a helyi körzeti képviselőktől, és akkor ezeket igyekszünk összesakkozni, és meghozni a költségvetési döntést. 
Milyen fejlesztések fértek bele az idei költségvetésbe? 
Az útfejlesztések közül a Szőlő utca a legnagyobb projektünk idén. Az Ady Endre sétány mellett ez az városi kezelésben lévő átkötő út, amely még nem újult meg, és nagyon nagy forgalmat visz. A Dózsa György út, amelynek vannak egészen kritikus szakaszai, nem a város kezelésében van, hanem az államéban. Kapcsolatban vagyunk a Magyar Közúttal, akik terveznek nagyobb ívű felújítást, de ennek hosszú tervezési, majd kivitelezési szakasza lesz, ha lesz rá forrás. Ami a városi utakat illeti, a Szőlő utca mellett az Ady Endre sétány felújítása van benne az idei évi költségvetésben. Pályázati forrást sikerült elnyerni rá. És nemcsak az útpálya újul meg, hanem a járda is, a közvilágítás is, valamint kerékpárút-fejlesztés is lesz. Emellett okoszebra is létesül.
További gyalogátkelők és traffipaxok is vannak a tervekben. Hol létesülnek?
Összességében 9 traffipaxot fogunk létesíteni Gödöllőn, négyet a Versenyképes járások program keretén belül, ötöt pedig saját forrásból. Gyalogátkelőhelyek közül többet is szeretnénk megvalósítani idén. A Blaháné úton régi igény, hogy a Gerle utcánál épüljön gyalogátkelőhely, ez idén meg is valósul. A Hunyadi utcán, az Öreghegyi utca környékén épül egy másik zebra. Gödöllői cégekkel közös finanszírozásban létesül gyalogátkelőhely a Liget utca és a Táncsics Mihály út kereszteződésében. A Batthyány Lajos utcában, a Kossuth Lajos utcán, a Palotakert területén és a Faiskola utcában is tervezés alatt van zebra.
Úgy tűnik, hogy a jelenleg is zajló országos választási kampánynak Gödöllő valamilyen módon a nyertese. Ugyanis az egyik jelölt, Hankó Balázs miniszter Gödöllőn él. Milyen kézzelfogható eredményei vannak ennek a hirtelen kialakult együttműködésnek?
Hankó Balázs miniszter úr gödöllői lakosként és képviselőjelöltként valóban nagyon aktív az elmúlt hónapokban, és vélhetően még egy ideig aktív is marad. Nagyon sok ügyben dolgozik és lobbizik. Én most kettőt emelnék ki, hiszen talán ezek a leglátványosabbak. Az egyik, amiben azt kell mondjam, hogy tényleg elévülhetetlen érdemei vannak, és amiért nagy köszönettel tartozik a város, hogy a Tormay Károly Egészségügyi Központot be tudta vinni volt munkahelye, a Semmelweis Egyetem égisze alá. Az önkormányzatnak már nem volt rá lehetősége, hogy olyan színvonalon tudja működtetni és finanszírozni az intézményt, és olyan orvosszakmai hátteret tudjon biztosítani, amit a lakosság jogosan elvár. A másik, hogy nagyon sok kulturális program tudott megvalósulni a kulturális minisztérium támogatásával, köztük a most zajló színházi fesztivál, amely a Gödöllő 60 sorozathoz is kapcsolódik. Mindenkit biztatok, hogy látogassa meg, függetlenül attól, hogy kinek milyen politikai nézetei vannak. Ezenkívül Hankó Balázs más témákban is dolgozik. Aki a közösségi médiát követi, ki se tudja kerülni ezeket a híreket. Számos egyeztetésen el tudtuk mondani a véleményünket, tudtuk artikulálni a gödöllői önkormányzati szempontokat. Nagy útfejlesztések, autópálya-lehajtók, Babati úti lehajtó, a régi Sony mellett lehajtó, a Dózsa György út vagy Szabadság út fejlesztése, HÉV-fejlesztés, és a kastélyt még nem is említettem. Ezek olyan ügyek, amiben elmondhattuk az elképzeléseinket. Az állami feladatok esetében sokkal gördülékenyebbé vált az együttműködés az utóbbi hónapokban. Ez jó példa arra, hogy függetlenül attól, ki mit gondol az országos politikáról, ki hova fog szavazni, független attól, hogy ki van kormányon, ki a parlamenti képviselő, és függetlenül attól, hogy ki vezeti a várost, így kell tudni együttműködni. Az elmúlt 15 évben sajnos ez nem így történt.
Olvasta a Tisza párt programját? Milyen hatással lenne annak megvalósulása az önkormányzati rendszerre és Gödöllőre?
Önkormányzati vezetőként kötelességem ismerni, hogy kinek milyen elképzelése van az önkormányzati rendszert illetően. Nem feltétlenül konkrétan, de irányként szerepel a Tisza párt programjában, hogy szeretne az önkormányzatok számára visszaadni jogköröket. Az építéshatósági jogköröket nevesítik is. Arról szinte konszenzus van az önkormányzati rendszerben, hogy ennek a jogkörnek az elvétele az önkormányzatoktól nem KÖZÉLET Ӏ 7 volt helyes döntés. Abba egy önkormányzat jelenleg nem tud érdemben beleszólni, hogy mi és hogyan épüljön a területén. Ez tipikusan olyan jogkör, aminek helyi szinten kell lennie. Örömmel láttam, hogy ez szerepel a Tisza párt programjában. De voltak olyan jogkörök is, amelyek egész egyszerűen nem voltak jó helyen az önkormányzatoknál, pláne nem kistelepüléseknél, ahol sem ember, sem szakértelem, sem forrás nem volt bizonyos feladatokra. Az sem jó forgatókönyv az önkormányzatok számára, hogy visszakapunk jogköröket, intézményeket, például a köznevelési intézményeket, iskolákat, és mellé nem kapunk forrást. Ezért alapos gondolkodást igényel az önkormányzati szektorral közösen, hogy hogyan lehet ebből jól kijönni.
Fel van készülve Gödöllő arra az esetre, ha az általános és középiskolák újra az önkormányzat hatáskörébe kerülnek?
Amennyiben ez lesz az az irány, akkor biztos vagyok benne, hogy ezt a feladatot meg tudjuk oldani. Több évig voltak helyben az iskolák, mint állami fenntartásban. Én ki merem jelenteni, hogy helyben voltak jó helyen az iskolák. Amikor önkormányzati kézben voltak, akkor teljesen megújult a Damjanich János Általános Iskola, az Erkel- és a Petőfi-iskolában komoly fejlesztések voltak, és sorra került volna Hajós-iskola is. Az lett volna a következő nagy lépés, de sajnos akkor elmaradt, és azóta sem történt meg. Tehát amíg nálunk voltak az intézmények, addig tudtunk lépni előre fejlesztésben és egyébként működésben is.
És mi várható, ha nem lesz kormányváltás? Folytatódhat a központosítás?
Szerintem nincs ma Magyarországon senki, aki ezt tudná, hiszen erre vonatkozóan a kormányzat nem hozta nyilvánosságra az elképzeléseit. Múltbeli tapasztalatunk egyértelműen a központosítás irányába mutat. A finanszírozás szempontjából negatív tendenciában vagyunk. De bízunk benne, hogy látják ők is, hogy ez a tendencia korrekcióra szorul.