Obádovics J. Gyula, a 99 éves matematikaprofesszor felfedi a hosszú élet titkát, és hogy miként lett tavaly magyar bajnok 100 méteres síkfutásban.
NÉVJEGY
Obádovics J. Gyula
Született: Baja, 1927
A Gödöllői Agrártudományi Egyetem volt tanszékvezető egyetemi tanára, a magyar számítástechnika-oktatás egyik megteremtője, a Scolar Kiadó társalapítója, 32 könyv, 30 egyetemi jegyzet, 52 tudományos publikáció szerzője
Fő műve: Matematika
Családja: 3 gyermek, 13 unoka, 19 dédunoka
Kinek adja át a stafétát?
Kőműves Márton
Gödöllő csendes város volt a nyolcvanas években. Közvetlen buszjárat működött az egyetem és Budapest között, azzal jártam ki. Aztán megtetszett egy telek a domboldalon – így meséli első élményeit a várossal Obádovics J. Gyula, a legendás matematikaprofesszor.
Gyula bácsival néhány nappal 99. (nem sajtóhiba) születésnapja után találkoztunk, hogy elmesélje, mi a hosszú élet titka. Nos, végül egy Balaton-parti séta közben meg is adta a választ. De előtte belehallgatunk regényeket is megtöltő életének fordulataiba.
Baján született 1927-ben, a király nélküli királyságban, ahol az óvoda második évéig csak bunyevácul beszélt. Ez a délszláv névcsoport jelenleg 10 ezer főt számlál idehaza, és a matematikaprofesszor most éppen könyvet ír a történetéről.
Az érettségiért küzdenie kellett, mert 1945 tavasza nem volt éppen alkalmas idő rá. Végül szeptemberben sikerült a bizonyítvány, kőműves édesapja pedig azt mondta, felőle mehet Pestre, de szakma nélkül haza ne jöjjön.
A Pázmány Péter Tudományegyetemre sétált be, ahol irodalom szakra akart jelentkezni, de hiányzott a latin–görög vizsga. Így átment a fizika–matematika szakra, és így lett végül matematikus.
„Számítógépet először egy szovjet magazinban láttam egy fotón, 1952-ben. Akkora volt, mint egy templomi orgona” – meséli. A miskolci egyetemre került, ahol bányászhallgatókat oktatott matematikára. Kézi kurblis számológépet használtak, amikor a professzor „három fröccsért” telepített oda egy NDK gyártmányú számítógépet. Amit a hallgatók egy teljes nap alatt számoltak ki, azt a keletnémet csoda öt perc alatt megoldotta. Ebből riadalom lett az egyetemen, a rektor úgy gondolta, hogy a számítógép használata miatt a hallgatók nem fogják megtanul-
ni a számításokat. Obádovics J. Gyula azt válaszolta, hogy csak időt takarítanak meg,
több energia jut az elméletre.
Miskolcon olyanokat is oktatott, akik érettségi nélkül iratkoztak be a nehéziparira. Emiatt közérthető nyelvet kellett használnia a matematikában. Ezeket a példákat és hétköznapi nyelven megfogalmazott elméleti téziseket öntötte formába Matematika című könyvében, amelynek azóta 21 kiadása jelent meg, és máig összesen 610 ezer példányban kelt el. Ott van minden, matematikával emelt szinten foglalkozó diák könyvespolcán.
1981-ben érkezett meg a busszal Gödöllőre, ahol egy ötfős matematika-tanszéket és egy Odra-13 típusú számítógépet vett át az agrártudományi egyetemen. Ebből lett
később egy számítástechnikai tanszékkel és egy számítóközponttal kiegészült intézet, amelynek az igazgatója lett. Hallgatói máig tartják vele a kapcsolatot. Egy ízben meg is gyűrűzték, vagyis ő kapta a végzős évfolyamtól a gépészkari aranygyűrűt, amit máig hord.
Már 95 év körül járt, amikor Gödöllőn élő középső lánya titokban lemérte, hogy az unokákkal a nagypapa mennyi idő alatt futja le a balatonszárszói ház és a Balaton
közötti távolságot. Az időeredmény alapján a MATE-GEAC sportegyesület le is igazol
ta a „fiatal tehetséget”, aki azóta háromszoros magyar bajnok 100, illetve 60 méteren. Igaz, a 95 plusz kategóriában egyedül indult, de aranyérem csak akkor jár, ha megdönti a korábbi korosztályos rekordokat. Ez háromszor sikerült. Sőt, ha jövőre betölti a századik életévet, jó esélye van, hogy a mostani formája alapján világbajnok is legyen 100 plusz kategóriában.
Azt már csak mellékesen jegyzi meg, hogy családi könyvkiadót alapított, amely Matematika című könyve mellett saját pikáns-erotikus regényeit is kiadja. És itt jutunk el a hosszú élet titkához. Obádovics J. Gyula szerint három dolog kell hozzá: először is jó gének a felmenőktől, aztán a folyamatos munka, amit ő hatéves korában kezdett a bajai szántóföldeken, és a mai napig nem hagyta abba. És végül mindennap egy kis vörösbor.
Matekpéldával búcsúzik: „Nyaktól fölfelé 29 éves vagyok, onnan lefelé 70. Az összesen 99. Találkozunk jövőre!”
