Mi volt a legjelentősebb gyermekkori vágya?

Ez egy nagyon érdekes kérdés. Gyermekkoromban eljutottam a Zeneakadémiára is, ahol a koncerten rendkívül megtetszett, hogy a karmesternek mindenki engedelmeskedett, ezért egy ideig karmester szerettem volna lenni.

Milyen személyes inspirációk vezettek végül a valódi pályaválasztásához?

Iskolás koromban az apám barátjával, Tisza Sándor kiváló fizikussal, későbbi lézerkutatóval való találkozás miatt atomfizikus szerettem volna lenni. Pedagóguscsaládban nőttem fel nyolc gyermek egyikeként, természetes volt nálunk, hogy tanár lesz az emberből. A családunk humán beállítottságú volt, de engem a kémia érdekelt, leginkább az általános iskolai kémiatanárom, Benkő Margit néni hatására. Így végül kémia–fizika szakot végeztem kitüntetéses diplomával.

Melyek voltak pályafutása legfontosabb állomásai?

Végigjártam a tanszék és az egyetem minden lépcsőfokát. Voltam oktató, tanársegéd, adjunktus, docens, dékán. Arra vagyok a legbüszkébb, hogy amikor elsőként a magyar egyetemek között Gödöllő megkapta a szabad rektorválasztás jogát, rektorhelyettesnek választottak, és egy óriási modernizálásnak lehettem részese.

Az intézményi átalakulás aktív résztvevőjeként megnevezne olyan területet, amelyen jelentős sikert ért el?

Részt vettem a 80-as években egy élvonalbeli kutatóintézet, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ idetelepítésén. A 90-es években óriási szellemi mozgás volt az egyetemen. Én éppen hazatértem két év után egy nyugat-németországi kutatómunkáról, nagy érdeklődés volt a tapasztalataim iránt. Kocsis Károllyal és Bíró Sándorral közösen mi indítottuk el a változást.

A külföldön szerzett tapasztalatait hogyan tudta kamatoztatni az egyetem irányításában?

Én elsődlegesen a hazai és a nemzetközi kapcsolatok kiépítésével és ápolásával foglalkoztam. A rektorhelyettesi tevékenységem egyik eredménye egy olyan együttműködési hálózat megszervezése volt, amelyben 30 agrárfakultással létesítettünk kapcsolatot Európában. Ez biztosította diákjaink és tanáraink számára a különböző egyetemek közötti cserekapcsolatot.

Sokan látják úgy, hogy a gödöllői egyetem szinte város a városban. Erről mi a véleménye?

A gödöllői egyetem megalakítása hosszú és bonyolult politikai-gazdasági szempontok alapján történt meg. Örökölt sajátossága az intézménynek, hogy nem Gödöllőn jött létre, hanem ideköltözött. Az oktatók döntő többsége budapesti volt, elsődlegesen a Műegyetemen tanítottak. A tanároknak nem volt gödöllői kötődésük, és ez erősen befolyásolta az egyetem és a város kapcsolatát is. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy sokáig a város sem kereste az egyetemmel a szorosabb kapcsolatot, mindig volt valamilyen elkülönülés, és valószínűleg sohasem lesz olyan egyetemi város Gödöllőből, mint Szeged vagy Debrecen.

Milyen a kapcsolata a várossal?

Az egyetem óriási adottság Gödöllőnek. Országos és nemzetközi ismertséget biztosít. Sokszor képviseltem Gödöllőt különböző nemzetközi fórumokon. A polgármester úrral kiegyensúlyozott volt a kapcsolatom. Gyakran képviseltem az egyetemet a várossal történő egyeztetéseken. Szoros a kapcsolatom a helyi könyvtárral is. Több mint két évtized alatt mintegy 150 előadót hívtam meg az értelmiségi találkozókra. Feleségem a gödöllői tanács, majd az önkormányzat egyik osztályvezetője volt. Családi szinten tehát megvalósult a város és az egyetem integrációja. Két gyermekem és három unokám is Gödöllőn él.