Nincs hét, hogy Gödöllőn ne látnánk csőtörést, vízbugyogást, szivattyúzást, munkagödröket. A vízvezeték-hálózat tönkre ment, a rezsicsökkentés óta nincs pénztartalék a cserékre. Kérdéseinkkel a vízszolgáltatást végző állami vállalat, a DMRV illetékeseihez fordultunk. A cég válaszait Tóth Péter PR és Kommunikációs szakértőtől kaptuk.
– A nyáron szinte minden héten történt csőtörés Gödöllőn. Általában mi okozza ezeket a nem várt eseményeket?
Gödöllő hálózatát nagyon nagy százalékban a 1960-as és 1970-es fektetett azbesztcement, vagy acél anyagú csövek teszik ki. A meghibásodások oka főként a vezetékek korára és műszaki állapotára visszavezetők.
– Mekkora kapacitása van a DMRV-nek a hibajavításra?
A Gödöllői Üzemmérnökség 13 településen szolgáltat ivóvizet. A teljes működési területet 4 ivóvízhálózati művezetőséggel fedjük le. Ezek az egységek végzik többek között a hibaelhárításokat is. Ebből az egyik a Gödöllői Vízhálózati Művezetőség. Az egység létszáma 15 fő.
– Léteznek-e olyan modern technológiák, amelyekkel meg lehetne előzni a tömeges csőtöréseket?
Olyan megoldások léteznek (nyomásmenedzsment), amelyekkel bizonyos településrészeken, a jellemző fogyasztási időszakokon kívül (főleg napi csúcsidőszakokat követő éjszakai időszakban) a hálózatokon uralkodó nyomásokat redukálni lehetne. Ennek hatására tehermentesíteni lehet a hálózati elemeket, illetve a rejtett hibákon elszivárgó mennyiségeket lehetne csökkenteni. Jelenleg ilyen rendszer nem üzemel a Gödöllői Üzemmérnökség területén, így arra sincs tapasztalat, hogy a mindennapi nyomásváltozásokra hogyan reagálna a hálózat (reggeli nyomás emelkedésekre). A végleges megoldás, egyben a legjobb megelőzési forma is, a hálózatok rekonstrukciója lenne.
– Néhány helyen hosszú hónapok óta nyitott munkagödröket látunk. Mi az oka annak, hogy ezeken a helyeket nem fedik be a munkagödröket?
A hibaelhárítást, azaz a meghibásodott csővezeték szerelését DMRV munkavállalói végzik. A munkagödör betemetését is mi csináljuk meg. Azonban erőforrások hiányában az egész üzemmérnökség területén a betonszintig, illetve a végleges aszfalt szintig történő burkolat helyreállítást egy szerződött partner végzi két ütemben, így kívánja meg a technológia. A külső vállalkozó a tevékenysége rentabilitása szempontjából úgy szervezi a munkát, hogy egy településről kapott megrendeléseket összevárja egy bizonyos mennyiségig, és csak utána jön betonozni, majd a kötési idő elteltével aszfaltozni.
– A nyáron többször is vízkorlátozást rendelt el a gödöllői polgármester a DMRV javaslatára. Érezhető volt ekkor jelentős vízfogyasztás-csökkenés? Milyen adatok látszanak ezzel kapcsolatban?
Tapasztalataink azt mutatták, hogy az általunk megkért, és önkormányzatok által elrendelt első fokú vízkorlátozás gyakorlatilag nem érte el a felhasználók ingerküszöbét, érzékelhető fogyasztáscsökkenés nem volt detektálható. A másodfokú vízkorlátozásnál gazdálkodó szervezetek részéről elvárás volt a 10 %-os fogyasztáscsökkentés, amelyet a vállalatok, cégek túlnyomó része tartotta. A harmadfok estén további 10%-os csökkentés volt részükről elvárt. Itt direkt kommunikáció is történt velük, mely hatására tovább redukálták a felhasználásaikat. A lakosság körében (fogyasztások szempontjából a legnagyobb volument ez a felhasználás jelenti) változás akkor következett be, amikor már a polgármesterek, illetve a Kormány is kommunikálni kezdte a problémát. Akkor már jelentős, 10-12%-os visszaesés is érzékelhető volt ugyanolyan külső peremfeltételek, időjárási viszonyok megléte mellett.
