FERENCZY BEÁTA, A VILÁGPOLGÁR HAZATALÁLT GÖDÖLLŐRE
Amikor Gödöllő zenei életéről beszélünk, a Frédéric Chopin Zenei Alapfokú Művészeti Iskola falai között többek között egy olyan különleges egyéniség formálja a jövő tehetségeit, akinek életútja éppolyan színes és dinamikus, mint egy jól felépített zongoraverseny. Ferenczy Beáta zongoratanár neve fogalom a városban, de azzal valószínűleg kevesen vannak tisztában, hogy abban az évben született, amikor Gödöllőt várossá nyilvánították.
A Weinbach-pianínótól a diplomákig
Bea édesanyja adott a polgári műveltségre, ezért annak részeként a zene korán beköltözött a mindennapjaiba. Bea ma is azon a Weinbach-pianínón gyakorol, amelyen egykor elkezdett tanulni. Tehetsége már az Erkel-iskola első zenei tagozatosaként megmutatkozott: 10-12 évesen már kórust kísért, s egy emlékezetes november 7-i ünnepségen olyan hévvel játszotta a szovjet himnuszt, hogy a zongora húrja is elszakadt a dinamikus csúcsponton.
A zene mellett azonban mindig is ott lüktetett benne a világ megismerésének vágya. Filozófus édesapja örökségeként fojtogatták a korlátok: a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola után nem elégedett meg egyetlen diplomával. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanári szaka után az ELTE-n esztétikát végzett, később pedig a finn nyelv és kultúra szakértőjévé vált.
Nyolc év északon
Életének meghatározó szakasza kötődik Finnországhoz, ahová eredetileg csak tapasztalatszerzésre indult, végül nyolc évig maradt. Ott nemcsak a nyelvet sajátította el, hanem a Sibelius Akadémián megszerzett újabb diplomával a finn zenei élet elismert tagjává vált. „A finn gyerekek nagyon öntudatosak és szorgalmasak” – emlékezett vissza az ottani évekre, ahonnan végül szülei hívó szavára tért haza Gödöllőre, megőrizve a finn állampolgárságot és az északi életszemléletet.
NÉVJEGY
Ferenczy Beáta
Született: Gödöllő, 1966
Iskolák: Erkel Ferenc Általános Iskola (1980), Bartók Béla Konzervatórium (1984), Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1987), Sibelius Akadémia, Finnország (1993), ELTE esztétika szak (1998)
Kinek adja át a stafétát:
Kertész Mátyás
A csapatjátékos és a közösségi ember
Beáta vallja: ő világéletében csapatjátékos volt. Ezért is talált rá a korrepetitori feladatra, amelyben kiteljesedhetett. Évek óta a Cavaletta Nőikar állandó kísérője, és volt olyan időszak, amikor egyszerre 120 gyerek zenei fejlődését segítette zongorakísérőként. Számára a siker nem a szóló fellépés csillogása, hanem az az összhang, amit a növendékekkel a versenyeken megteremt.
Lányai, Dalma és Andrea, bár tanultak zenét, más utat választottak: egyikük Stockholmban tanár, másikuk nemzetközi modellkarriert futott be. Beáta pedig, hogy
bírja a zongora melletti fizikai megterhelést, a finn receptet követi: úszás, torna és természetesen a szauna tartja formában.
Ferenczy Bea ma a gödöllői Chopin Zeneiskola meghatározó tanára, ahol növendékei sorra aratják a sikereket a megyei és országos versenyeken. Nem ritka, hogy tanítványai dobogós helyezésekkel vagy nívódíjjal térnek haza. Aktív szereplője a városi ünnepségeknek és rendezvényeknek is.
Ferenczy Beáta azon kevés boldog ember közé tartozik, aki azt csinálja, amit szeret. Gödöllő pedig szerencsés, hogy egy ilyen „világpolgár” és elhivatott pedagógus formálja a város zenei arculatát.
