Fegyelmezett életet él és szakdolgozatot ír, közben a Budapesti Operettszínházban játszik és az MVM Dome-ba készül: Gödöllőről indult Árki Lili csodálatos élete.
Íme egy tipikus gödöllői művészkarrier: óvodásként Zenevár, 11 évig népi ének Benedek Krisztinánál, 11 évig fuvola Gordos Évánál, mindez a Gödöllői Frédéric Chopin Zeneiskolában. Közben Cavaletta Női Kórus Márton Danku Istvánnal, illetve a GÖFME, azaz Gödöllői Fiatal Művészek Egyesülete, benne egy szerep a legendás A dzsungel könyve előadásban az arborétumban („Férfiszagot érzek”.) Jött a Garabonciás társulat, majd másodjára sikeres felvételi a színművészetire. És Árki Lili 25 évesen máris a Budapesti Operettszínház színpadának közepén találja magát. Hamupipőkeként kiszáll mesebeli tökkocsijából, és hercegnővé változva meghódítja a közönséget.
– Már gyerekként tudtam, hogy közönség előtt a helyem. Igaz, az első fellépés nem sikerült valami fényesre – meséli. Hatévesen a Szentháromság-templomban barátnőjével szavalt (volna), de ahogy egymásra néztek, olyan nevetés szakadt ki belőlük, hogy a szavalat kudarcba fulladt, és szét kellett őket választani.
Lili hatgyermekes katolikus családban nőtt fel, és azt mondja, mind a hit, mind a családi kötelék meghatározó számára. A család minden tagja zenél, több formációban együtt is, Lili most például egy családi ír kocsmazenekarban dobol.
„A felvételi vizsgámra mindent elvittem, amit addig tanultam. Énekeltem, szavaltam, táncoltam, még fuvoláztam is. A zenés színművészosztályba vettek fel, osztályfőnökünk Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház igazgatója. Ez több szempontból is hatalmas szerencse, hiszen rengeteget tanulunk tőle, és negyedik évtől kipróbálhattuk magunkat a Budapesti Operettszínházban.”
Az egyetemi években erősebben volt jelen a politika, mint egy művészeti egyetemnél
szokásos. Liliék évfolyama volt az első azután, hogy az egyetem kettészakadt. Az állami befolyású SZFE és az autonóm Free SZFE között megszűnt az átjárás, mély árkok keletkeztek a szakmában. Szerencsére Liliék osztálya a labormunkával volt elfoglalva, keveset érzékelt a megosztottságból. A 16 fős osztály azonban olyan lett, mint egy nagy család.
NÉVJEGY:
Árki Lili Katalin
Született: Budapest, 2001. május 16.
Iskolái: Gödöllői Szent Imre Katolikus Általános Iskola, Gödöllői Református Líceum Gimnázium, Színház és Filmművészeti Egyetem
Lakhelye: Szada
Főbb szerepei: Júlia, Hamupipőke, Bjelke, Tevje lánya.
Kinek adja át a stafétát?
Balogh Péter
„Nekem a musical műfaja fekszik leginkább. Igaz, ehhez eléggé át kellett alakítanom az énektechnikámat. Süle Dalma és Nádasi Veronika az énektanáraim, és mára talán kibővült a technikai tudásom. Népdalokat is magabiztosabban énekelek azóta” – meséli.
Lili jelenleg Pécs és Budapest között osztja meg az idejét, hiszen az egyetemi ötödéven a Pécsi Nemzeti Színházban tölti gyakorlatát. Ott prózai szerepet is kapott, mindjárt a világirodalom egyik legismertebb szerepét, Shakespeare Júliáját. Közben pedig jött a szoros munkakapcsolat Bozsik Yvette koreográfus-rendezővel. Ő rendezte a Koldus-operát, ahol Lili Lucy szerepét játssza. Azóta már három Bozsik Yvette rendezésben szerepel a művésznő. Aki igyekszik fegyelmezett életet élni, hiszen egy két és fél órás táncos-zenész darabhoz jó kondi és sok alvás kell. „Azért ha Pécsen a Caflisch Cukrászda előtt megyek el, beugrok egy Rákóczi-túrósra. De utána irány a pilatesedzés.”
Szakdolgozatot a színművészetin is kell írni. Lili témája az emberben élő belső gyermeki én felhasználása egy karakter megformálásához. Ez szinte pszichológia, hiszen Lili szerint a színészet nemcsak tükör előtt gyakorolható technika, hanem önismeret, önvallomás, átélés, még öngyógyítás is. A traumák feldolgozásában azoknak is javasolja, akik nem művészeti pályára készülnek.
Árki Lilit következő nagy szerepében március 26-án láthatjuk. Az MVM Dome-ban,
20 ezer ember előtt játssza el Alekszandra Fjodorovna cárnét az új magyar operettben, a Dankó Pistában. Anyósa a darabban pedig nem más, mint a
szintén gödöllői Oszvald Marika.
