Dr. Kőrösiné dr. Molnár Andrea életútja igazi tudományos hullámvasút, amely a gödöllői Szent István Egyetem (a mai MATE) Trópusi Tanszékétől vezetett vissza a középiskoláig. A Török Ignác Gimnázium egykori diákja az ELTE elvégzése után akadémiai aspiránsként kezdte pályáját. Kandidátusi (mai PhD) disszertációját egy rendkívül izgalmas, egzotikus témából írta: azt vizsgálta, miként hat a trópusi környezet – a magas hőmérséklet és páratartalom – a Kubába exportált babati tenyészlibák élettani funkcióira és tojástermelésére. Később egyetemi docensként oktatott, majd a Kisállattenyésztési Kutatóintézet (KÁTKI) takarmányozási osztályvezetőjeként komoly európai uniós projekteket irányított.

Joggal merül fel a kérdés: miért hagyja ott valaki a magas szintű kutatómunkát és az egyetemi katedrát a középiskoláért? Mondhatni, a válasz a diákok tekintetében rejlik. „Az egyetemen egy idő után kezdtem fénytelen, tompa szemeket látni. A hallgatók sokszor csak leírták és gépiesen visszaadták az anyagot. Ezzel szemben a kisebbek, a hetedikesek, nyolcadikosok még hihetetlenül nyitottak és kíváncsiak, folyton visszakérdeznek. Számomra egy-egy óra a kicsikkel igazi felüdülés” – meséli Andrea, aki 1992-ben alapító óraadóként bábáskodott a Líceum születésénél, majd 2011-ben végleg visszatért az iskola falai közé.

A következetes szigor és a Pannon-tenger ősi vize

Bár az iskolai folyosókon az a hír járja, hogy Andrea szigorú tanár, ő vallja: a gyerekek valójában szeretik és igénylik a rendszert, a következetességet. Ha a pedagógus tisztességgel leadja az anyagot, és pontosan azt kéri vissza, az biztonságot nyújt a diáknak.
A szigor mögött ráadásul hatalmas szakmai szenvedély lakozik. Óráin a Földet egyetlen, gyönyörű és lüktető egységként mutatja be, ahol a biológia, a kőzetek, a légkör és a vizek ezer szállal kapcsolódnak egymáshoz. A kamaszok érdeklődését pedig egészen kézzelfogható csodákkal ragadja meg. Rendszeresen beviszi az órákra az iskola gazdag kőzetgyűjteményét. „Amikor a gyerekek kezébe adok egy darab vörös követ, és elárulom, hogy kétszázmillió éves, és ebből van kikövezve a Balaton-felvidék, azonnal másképp néznek rá. Vagy amikor megmutatom a palackozott kőolajat, aminek az alján a Pannon-tenger valódi, ősi vize csillog, elakad a szavuk” – meséli. A meteorológiát sem száraz könyvekből tanítja: a ciklonok és frontok megértéséhez a legfrissebb, előző napi időjárási térképeket hívja segítségül, így a diákok a saját bőrükön tapasztalt viharokat köthetik össze a tudománnyal.

Éjszakai kalandok és bakonyi lecsófőzés

A tanárnő tevékenysége messze túlmutat a tanterem falain. Bár érzi a generációs változást – és sajnálja, hogy a mai fiatalokat nehezebb kimozdítani, így a régi nagy buszok helyett ma már a kisbuszokat is kihívás megtölteni –, fáradhatatlanul szervezi a kirándulásokat a somoskői bazaltorgonáktól a győri Audi-gyárig.
Meghatározó élményt jelentenek a háromnapos szeptemberi osztálykirándulások, például a Bakonyban, ahol a diákok maguk vágják a fát, maguk döntik el és főzik meg a paprikás krumplit vagy a lecsót, miközben este térerő nélkül énekelnek, táncolnak a holdfényben és nézik a csillagokat. Ugyancsak szívügye a KITT (Keresztény Középiskolások Tájékozódási Túrája), ahol a tanári csapattal együtt indul. Ezek az éjszakai akadályversenyek olyan diákokat kovácsolnak össze, akik hat év alatt talán két szót sem beszéltek volna egymással, a célban mégis barátként borulnak egymás nyakába.
Andrea kutatói énje a tehetséggondozásban is jelen van: diákjait rendszeresen és sikeresen indítja a TUDOK és az országos tudományos diákköri konferenciák (OTDK) versenyein, legyen szó zuzmótérképezésről vagy a Rákos-patak ökológiai felméréséről.
Dr. Kőrösiné dr. Molnár Andrea pályafutása bizonyítja: a magas szintű tudományos fokozat és a legfiatalabb generációk iránti pedagógusi alázat tökéletes harmóniát alkothat. Az általa átadott tudás és a természet iránti rajongás pedig biztos garancia arra, hogy a gödöllői diákok szemei még hosszú ideig csillogni fognak.