Ahol a múlt kövei előbukkannak
Gödöllőt ma modern, mégis a múltjára igen büszke városként ismerjük, gyökerei a homályba vésznek. A település első írásos említése 1349-re datálható, bár érdekesség, hogy Besnyő, a mai Máriabesnyő négy évvel korábban már szerepelt az oklevelekben. A két említett falu mellett azonban ott volt például Babat is, egy Árpád-kori falu, amelynek pontos pusztulását homály fedi. Fábián Balázs elmondta: Babat kis temploma ugyan túlélte a falu pusztulását, de a 18. században az építőanyag-szükséglet győzött a kegyelet felett. Grassalkovich Antal a híres babati istállókastély építésekor a templom köveit is felhasználta. Sorsszerű fordulat, hogy az istállókastély jelenlegi romos állapota most éppen ezeket a középkori köveket teszi újra láthatóvá.
Tatárok és törökök nyomában
Bár konkrét írásos bizonyíték nincs minden csapásról, a földrajzi fekvés sokat elárul. Gödöllő évszázadok óta a Pest és Vác közötti főútvonalon fekszik, ami stratégiai előny, de háború idején átok volt. A szakértők szerint szinte bizonyos, hogy a tatárjárás és később a török hódoltság is súlyos sebeket ejtett a vidéken. A 15 éves háború után a terület hosszú évekre teljesen elnéptelenedett.
A Grassalkovich-fordulat
A Gödöllő, vagy ahogy akkoriban nevezték, Gedellő sorsát végérvényesen Grassalkovich Antal „pecsételte” meg, aki 1723-ban vette meg a birtokot. Az akkori falu szerkezetét a természet jelölte ki: az erdős, vizenyős, sokszor mocsaras talajon három fő rész alakult ki. Az Alvég (a mai Ady Endre sétány), a Hídvég (Petőfi utca) és a Felvég (Bajcsy-Zsilinszky utca) alkották a település magját. Jellemző a korabeli távolságokra, hogy a mai Dózsa György úti temető akkoriban még a lakott terület szélén is jóval túl feküdt. Gödöllő régi térképen Grassalkovich a mai kastélykápolna helyén álló régi református templomot lebontatta, de a híveknek területet és pénzt biztosított a ma is látható református templom felépítéséhez.
Szlovák és német iparosok
Gödöllő földje sosem a bőséges gabonaterméséről volt híres. A „híresen rossz” mezőgazdasági adottságok miatt Grassalkovich más irányba indult: a Haraszt erdőségeit megritkítva szlovák és német iparosokat telepített be, ezzel megalapozva a későbbi polgári fejlődés lehetőségét. A földeken inkább a szőlőművelés dominált egészen a filoxérajárványig, ami után a helyiek gyümölcsösöket telepítettek. A Gödöllő Retro első adása bebizonyította: a város múltja legalább olyan izgalmas, mint a jelene. Aki kíváncsi a teljes beszélgetésre és további érdekességekre, az megtekintheti a műsort a város YouTubecsatornáján. Érdemes feliratkozni, hiszen a történet folytatódik, és természetesen más érdekességek is terítékre kerülnek a közeljövőben.