Három olyan személyt ültettünk a Gödöllő YouTube-csatorna kamerái elé, akik a legelejétől szívükön viselték az új városháza sorsát. Nem is gondolnánk, hogy Gödöllő frissen átadott középülete egy szimbólumokkal teli műalkotás.
Hogyan kellett a tervezéskor megközelíteni ezt a régi épületet?
Klobusovszky Péter: – Az épület a főtér felé egy nagyon határozott térfalat alkot, ezt az illeszkedését kellett felerősíteni. Arra is gondot kellett fordítani, hogy az épületnek a reprezentativitásán is javítsunk egy kicsit, kapcsoljuk a település arculatába, identitásába. A gödöllői művésztelep és a szecesszió művészete mély nyomokat hagyott a városon, részben az itt megvalósult épületek által. A városháza homlokzatán lévő kis motívum ötlete is Medgyaszay-féle műteremházból származik. Gödöllő címerében egy pelikán szerepel, amely a saját vérével táplálja tulajdonképpen könnyeit, és ez a cseppforma megjelenik a Medgyaszay-házon és a címerben is. Közös nevező volt, és úgy éreztem, meg tudja erősíteni a települési identitást.
– Milyen volt az együttműködés a tervező és a megrendelő között?
Mészáros Judit: – Remélem, Péter is meg tudja erősíteni, hogy jó volt az együttműködés. A mai viszonyok között az nagyon fontos, hogy egy helytakarékos, racionális térszervezésű, modern hivatali épület jöjjön létre, de integrálódni is tudjon a város szövetébe, és tényleg emblematikus középület legyen. Nagyon szépen felfrissült a ház építészete. Az épület bővült, beépült a foghíj a városi múzeum és a régi bankszékház között. Két új épületszárny jött létre, és ezzel belső udvar alakult ki, amelybe bekerült az új, pavilon jellegű ülésterem. A korábbi padlásterek is beépültek, 2200 négyzetméteres lett az épület.
A beszélgetés részvevői:
Mészáros Judit, Gödöllő város főépítésze
Klobusovszky Péter, a városháza építész-tervezője
Varga Gábor, a polgármesteri hivatal főmérnöke.
– Milyen állapotok fogadták itt az átépítés előtt a város csapatát?
Varga Gábor: – Az épület eléggé lelakott állapotban volt, elszomorítóak voltak az állapotok. Megnehezítette a munkát, hogy bizonyos terekben még bank működött itt, illetve egy ideig a polgármesteri hivatal bizonyos irodái. Folyamatosan felügyelni kellett a kivitelezést, mert korábban már három kivitelező dolgozott rajta, és mindig kerültek elő olyan rejtett dolgok, amiket nem gondoltunk volna. A Strabag, a végső kivitelező végre úgy állt hozzá a feladathoz, hogy valóban meg akarta építeni a projektet.
– Hatalmas üvegfelületek jellemzik az épületet. Miért?
Klobusovszky Péter: – Az ok a transzparencia. Nagyon fontos dolog, hogy az em-
berek úgy érezzék, átláthatóan tudják követni a politikát. Erre klasszikus példa a berlini Reichstag Norman Foster-féle átépítése. A gödöllői épület adottságai ezt lehetővé tették.
Mészáros Judit: – Nyilván ez egy szimbolikus gesztus. Nemcsak a ügyfélfogadó terekbe vagy az előcsarnokba lehet így belátni, hanem nagyon szép rálátások nyílnak a térről az ülésteremre, a döntéshozatal helyszínére. Amikor a Péter ezt felvetette, akkor mi egyértelműen támogattuk, hogy ilyen irányba menjen a tervezés.
– Úgy tűnik,hogy az ülésterem nem egy reprezentatív csarnok, hanem inkább egy kisebb, praktikus irodai tárgyalóterem. Vajon mi ennek az oka?
Klobusovszky Péter: – A rendelkezésre álló hely alapvetően határozza meg a méretet. Ha nagyobb lenne, teljesen beépült volna az udvar, nem épülhetett volna üvegfalakkal körbevéve a pavilon. Az alapterület valóban a legszükségesebbekre korlátozódik.
Mészáros Judit: – Azt gondolom, hogy az anyaghasználata és az egész kialakítása nagyon elegáns lett. Megjelenik a Magyarországon emblematikusnak tekinthető tardosi vörösmészkő, elegánsak a tölgybútorok. Visszafogott terem, nincsenek benne felesleges gesztusok, de a rangját megadtuk.
Mészáros Judit, Gödöllő város főépítésze: „A toronyzene abszolút kötődik az európai polgári hagyományhoz.”
Klobusovszky Péter, a városháza építész-tervezője: „Az épület reprezentativitásán javítottunk, bekapcsoltuk a település arculatába.”
Varga Gábor, a polgármesteri hivatal főmérnöke: „Folyamatosan felügyelni kellett a kivitelezést, mindig kerültek elő rejtett dolgok.”
– Az építkezés nagy pillanata volt, amikor a toronyóra számlapját egy hatalmas daru beemelte a helyére. Ez valamilyen íratlan szabály, hogy a városházának legyen tornya és toronyórája?
Klobusovszky Péter: – Igen, a funkcionális szerepen túl a szimbolikus jelentőség volt a meghatározó. A városházáknak jellegzetes motívuma a torony. Az óra felhívja a városlakók figyelmét a jó időbeosztásra, ugyanakkor a torony a városok közötti vetélkedésnek is szimbolikus toposza.
Mészáros Judit: – És adódott az ötlet, hogy ha toronyóránk van, akkor toronyzene is szóljon belőle. Mi a Liszt Ferenc-díjas Talamba ütőegyüttest kértük fel Gödöllőhöz köthető motívumok feljátszására. Ez is abszolút kötődik az európai polgári hagyományhoz. A munkanapok indításakor és este van toronyzene, illetve a szombati piaci hangulatot idézi meg egy gödöllői népdalmotívum.
– Miért döntöttek az open office, vagyis a nagy légterű közös irodatermek mellett?
Mészáros Judit – Ez funkciónként váltakozó megoldás. A vezetőirodák, tárgyalók, a személyes ügyintézést igénylő funkciók, például a hagyatékügyek vagy szociális ügyek kisebb méretű irodaterekbe kerülnek, de ahol fontos a munkakapcsolat, ott nagy termek vannak. Ennek nyilván van egy racionális oka, a jobb, gazdaságosabb térfelhasználás. Ugyanakkor jó hatással van a munkavégzésre, segíti az együttműködést. Más munkamódszert igényel, oda kell figyelni, hogy feleslegesen ne zavarjuk egymás munkáját.
– Milyen modern gépészeti megoldásokat alkalmaztak az energiahatékonyság érdekében?
Varga Gábor: – A mai világban természetes, hogy komoly hőszigetelést kap egy épület, komoly nyílászárókkal. Lassan az is természetes lesz, hogy napelemeket tesznek fel, hogy a villamosenergia-felhasználást valamilyen szinten támogassák. A fűtési rendszerben pedig az volt a cél, hogy több lábon álljon az épület. Van egy alap gázfűtésünk, ami kazánokkal, padlófűtéssel, konvektorokkal, radiátorokkal szolgáltat egy alapfűtést. És van egy hőszivattyús rendszere az épületnek, amely nyáron hűt a túlmelegedés esetén, a téli időszakban pedig, ha szükséges, rásegít a fűtési rendszerre. Kiépült egy levegőztető-szellőztető rendszer, amely az egyik oldalon beszívja a friss levegőt, a másik oldalon kifújja az elhasználódott belső levegőt, miközben a gép egy hőcserélő segítségével felmelegíti, előmelegíti a beérkező friss levegőt. Tehát összetett rendszer, de nagyon bízunk benne. Az eddigi mutatók azt mutatják, hogy gazdaságosan tudjuk majd működtetni.
Mészáros Judit: – Azt még hozzá kell tenni, hogy az épület képes lesz a közel nulla energiaigényű szintet produkálni.
AZ INTERJÚ TELJES TERJEDELMÉBEN MEGTEKINTHETŐ
A Gödöllő YouTube-csatornán és a város Facebook-oldalán
– És hány évre készül egy ilyen épület?
Klobusovszky Péter: – Mi, építészek úgy szoktuk mondani, hogy minden épületszerkezeti elem különböző élettartamú. A szerkezeteket 100 évre szoktuk tervezni, a gépészeti rendszereket 15-20 évre, és mondjuk a padlóburkolatokat 5-10 évente cserélni szoktuk.
Varga Gábor: – Azért ehhez hozzátenném, hogy a munka nem fejeződik be az átadással, a beköltözéssel, az épületet üzemeltetni kell, karbantartani, csakúgy, mint otthon a lakást.
