Lévay Szilveszter Grammy-díjas zeneszerző mesél Erzsébet királynéról, Sylvester Stallonéról és a musicalek
születéséről. A királyi kastélyban kértünk tőle interjút.
A Sisi musical szerzője Sisi kastélyában. Milyen érzésekkel sétál ott, ahol egykor Erzsébet királyné?
– Kellemes érzés, de ha a feleségemet kérdezné, ő lenne igazán lelkes. Gyerekkora óta Erzsébet királyné bűvkörében él. Az Elisabeth musical bécsi bemutatója után elkezdtünk árverésekre járni, és megvettük Sisi egyik ismert fekete ruháját. Azóta szép gyűjteményünk van, három eredeti ruha, kézzel írott levelek és számtalan könyv szerepel benne. Ezt a fekete ruhát most elhoztuk a Köchert-ékszerkiállításra.
NÉVJEGY
Lévay Szilveszter
Született: Szabadka, 1945
1975-ben az általa írt és Németországban felvett Fly, Robin, Fly című dallal Grammy-díjat nyert
Híres holywoodi filmzenéi: Kobra (1986), Elit kommandó (1990) Menekülés (1990), Hideg, mint a kő (1991), Nagy durranás (1991)
Musicalei: Hexen, Hexen, Elisabeth,Mozart!, Rebecca, Marie Antoinette
Amikor ön szerzőtársával, Michael Kunczéval megírta az Elisabethet, alapvetően változtatta meg a császárnéról kialakított képet.
– Igen, addig a Romy Schneider-féle háromrészes filmsorozat élt a legtöbbekben. Én azt hiszem, hogy Erzsébet nagyon büszke személy volt, és nagyon szerette a szabadságot gyerekkorában. A császári udvarban azonban emészteni kezdték őt a belső nyomások. Élettere egyre szűkebb lett, ezért elkezdett meglógni Bécsből. Bár férje, Ferenc József imádta, a házastársi kötelék egyre gyengébb lett. És talán cserben is hagyta emiatt a gyermekeit. De azt hiszem, hogy legszebb lelki alkatát a királyné Magyarországon mutatta meg. Imádta a magyarok igazságszeretetét és karakterét.
A szabadság-rabság kettősségét ön zenében fogalmazta meg. Hogyan?
– Kuncze szinopszisát vettem alapul, és természetesen a szabadság érzését vidám, gyors számokkal mutattam be. A rabság komor tónusokat igényelt.
A kritikák azt írták, hogy a darab egy kicsit Csajkovszkij, egy kicsit Webber, egy kicsit Bernstein. Valóban?
– Nézze, Csajkovszkij is merített valahonnan, Bernstein is, Webber pedig még náluk is többet merített. Én nagyon szeretem a klasszikus zenét, nagy befolyással volt rám. Amikor komponálok, akkor a dallamok belőlem jönnek, a múlt idők tapasztalataiból.
Ön egy slágerrel elnyerte a Grammy-díjat,majd Hollywoodban dolgozott. Mire emlékszik legszívesebben abból az időszakból?
– Nagyon szerettem együtt dolgozni Sylvester Stallonéval. A Kobra című film zenéjét én szereztem, rendkívül jó humora van, nagyon megértettük egymást. A másik barátom Charlie Sheen lett az Elit kommandó forgatásakor, de a Nagy durranás című filmhez is mindkettőnket felkértek.
Mennyi ideig tart megírni egy musicalt?
– Az én munkamódszeremmel és állandó szerzőtársammal 4–6 évig tart. Külön-külön dolgozunk pár hétig, aztán összejövünk egy hétre, és megpróbáljuk összecsiszolni a zenét és a szövegeket. Aztán megint elválunk, megint összejövünk. Végül két-három dal biztosan kiesik, a többit összefésüljük. Így volt ez a Rebeccánál és a Mozartnál is.
Min dolgozik jelenleg?
– Egy komoly darabon, amely Beethovenről szól. Arról az életszakaszáról, amikor
elvesztette a hallását, de megismerte óriási szerelmét. A cselekmény a haláláig tart. Nagyon sok Beethoven-motívumot átdolgoztam, hozzákomponáltam részeket az ő stílusában, és beleszőttem modern rock and roll elemeket. Szóval itt is találkozik a bennem lévő klasszikus és modern ízlés.
