Fábián Bertalan alpolgármester új YouTube-műsora, a Mi lesz holnap? ezúttal városunk fejlesztési irányaival, lehetőségeivel foglalkozott. Egy fiatal városfejlesztő, kutató, Nagy Zsombor segítségével vizsgálta meg a műsor, milyen lehetőségek vannak a lakosság bevonására, a környezettudatosság fejlesztésére, a közlekedés javítására.
– Az egész európai kontinensen, de azon belül Magyarországon is túlnépesednek a városok. Milyen városképet alakítsunk ki magunknak Gödöllőről? Milyen legyen mondjuk 30 év múlva?
– A metropolisztérségek valóban túl vannak terhelve. Hazánkban és Kelet-Közép-
Európában a városfejlődésnek még azt a szakaszát látjuk, amikor a népesség kiköltözik a városból a környékére. Ezzel úgynevezett szuburbanizációs problémák jelentkeznek, ami annyit tesz, hogy a városból kiáramlik a népesség, mivel a város túlnépesedett, nem nyújt olyan szolgáltatásokat és életkörnyezetet, amely a családnevelés a családfejlődés szempontjából pozitív lenne. Magyarországon ez a rendszerváltás után indult be elsősorban. Az emberek szeretnék az igazi amerikai álom kertvárosi életet megtalálni. Keresik a zöldet, a kertes házakat. De ez az agglomerációban problémákat okoz. A Budapest körüli agglomerációs térséget duzzasztja a kiköltözés, másfelől – és ez a legutóbbi népszámlálásból látható – a vidékről való felköltözés. Az egyetlen kivétel Gödöllő.
– Miért? Hogyan alakult ez Gödöllőn az utóbbi évtizedekben?
– Tudatos várospolitikával. Két volt oktatóm egy friss nemzetközi cikkben éppen azt vizsgálta, hogy Budapest agglomerációjában milyen fajsúllyal rendelkeznek, ha rendelkeznek egyáltalán a főbb alközpontok, amelyek tudják csökkenteni a metropolisztérség szolgáltatás- és rekreációbeli problémáit. Eszerint Gödöllő egy tényleges, előkelő alközponti szerepet tölt be. Kocsis János Balázs és Varga Virág szerint a közlekedés növeli elsősorban Gödöllő értékét. Az M3-as autópálya, az M31-es összekötő autóút, a HÉV, a vonat, a Volánbusz összességében magas színvonalú környezetet jelentenek a felsőbb középosztálynak és az afeletti rétegeknek, vagyis azoknak, akik ezt az ingatlanárat ki tudják fizetni. A könyvtár, a mozi, a Művészetek Háza és a további kulturális-rekreációs lehetőségek mind támogatják azt a kertvárosi idillt, ahova az emberek szeretnének kiköltözni. És Gödöllő abból a szempontból
unikális a metropolisztérségben, hogy itt 30 éve nem volt olyan tömeges beköltözés, ahogyan mondjuk Magyarország legnagyobb falujában, Érden. Érd még hetvenezer fővel is falu volt. Egy tudatos várospolitika igenis el tud érni egy olyan állandó lélekszámú települést, amelyen még biztosítható a magas színvonalú szolgáltatás. Dr. Gémesi György polgármesterségére ez a jellemző.
NÉVJEGY
Nagy Zsombor
Született: Budapest, 1998. december 6.
Iskolái: Erkel Ferenc Általános Iskola, Török Ignác Gimnázium, Budapest Corvinus Egyetem
Szakmája: városfejlesztő közgazdász
Munkahelye: Gödöllői Polgármesteri Hivatal
– Ennek ellenére a gödöllőiek egyik legnagyobb panasza éppen a közlekedés. Rengeteg utcánk túlterhelt. Hogyan lehet egyáltalán azon gondolkozni, hogy a közlekedést fejlesszük, merrefelé érdemes továbblépni?
– A munkám fő célja, hogy megvizsgáljam, hogyan tudjuk Gödöllőn csökkenteni az autóközlekedést. A 15 perces városmodellt támogatjuk. Meg kell próbálni áttérni a biciklire, a városi rollerre, vagy akár a gyaloglásra. A munkába való ingázásnál pedig próbáljuk meg azt elérni, hogy legyen reális alternatíva mind a Volánbusz, mind
a vasút, mind a HÉV. Gödöllő rendelkezik egy felújított vasútvonallal, de az egész infrastruktúra döcög ugyanúgy, mint régebben. Ahhoz, hogy Gödöllőn is érdemi hatást tudjon elérni ez a fejlesztés, ahhoz Hatvan után is fejleszteni kéne a vasútvonalat. Mindig előjönnek fejlesztési tervek arra, hogy a gödöllői H8 HÉV metrószintűvé fejlődjön. Nagyon szeretném elérni, hogy a HÉV tudjon olyan alternatívát nyújtani a Budapestre való ingázásban, mint mondjuk a vonat.
– És hogyan tudjuk az embereket átszoktatni egy új típusú közlekedésre? A Pedibusz jó kezdeményezés, de nem vált tömegessé, az igényvezérelt közlekedésre példa volt a Shucle kisbusz, ott viszont a talán a bizalmatlanság látszott az azt igénybe vevőkön.
– A szociálpszichológia több viselkedésmodellt ismer a döntéshozatalra. Vágy, szándék, viselkedés, attitűd és elégedettség – ezt az öt aspektust veszi figyelembe. A Pedibusz nagyon nagy siker. Azon gyerekek, akik igénybe veszik, boldogok, és nagyon jó, hogy kis korban észlelik: nem kell beülni anya vagy apa kocsijába, hanem a
többiekkel együtt tudnak elsétálni. Ez egy nagyon jó közösségi élmény. Ahhoz, hogy változtatni tudjunk, el kell kezdenünk a gyerekekkel foglalkozni. Ami a Shucle buszt illeti, valószínűleg mindenki azt szeretné, hogy az autóbusz-megálló a kapujában legyen. Ha Gödöllő kertvárosias településszerkezetére gondolunk, akkor az egy nagyon jó kísérlet volt. A reggeli és a délutáni csúcs között jó környezetbarát alternatívát tudott jelenteni. Persze ha az ember el akar menni bevásárolni, akkor autó nélkül csak egy-két szatyrot tud cipelni. Erre nehéz rugalmas megoldást találni. És ebből a szempontból Gödöllő nehéz ügy, a bevásárlás nem a városmagba koncentrálódik, hanem az autópálya mellé. Ezért nagyon jó lenne, ha például Máriabesnyőn ki tudna alakulni egy kisebb bevásárlási alközpont. Ez már szerepel az integrált településfejlesztési stratégiában. Ez az alközpont tudná tehermentesíteni a várost attól az átmenő forgalomtól, ami jelenleg Máriabesnyőről keresztülmegy a városon.
– A Covid miatt kialakult házhoz szállítás és home office hosszú távon járható út?
– Szerintem nemcsak járható, hanem már ebben élünk. Az ingázásban az a tapasztalom, hogy hétfőn és pénteken a reggeli és délután csúcsok enyhébbek, vagyis a leleményes emberek igyekeznek meghosszabbítani a hétvégét. A házhoz rendelés is terjed.
– Környezetvédelmi szempontból Gödöllő jó helyzetben lévő település, rengeteg liget, park, fa van. Mégis, hogyan tudjuk befolyásolni, hogy a környezetünk védelme, a fenntarthatóság működőképes legyen?
– Egyfelől törekedni kell arra, hogy a lakosság környezettudatossága még magasabb szintet érjen el. A vízfogyasztás csökkentése, a kidobott szemét mennyiségének csökkentése jól mérhető adatok. Ha ezek re tudunk hatni, az meg fog mutatkozni a számokban is. Gödöllő tényleg nagyon jó helyzetben van, a Gödöllői-dombság csökkenti a globális felmelegedés okozta hőhatásokat. De a városban még mindig nagyon sok burkolt felülettel találkozunk. Én szeretném a jövőben látni, hogy a zöld terület aránya tovább nő, hiszen ahol növény van, ott kisebb mértékű a hőleadás. Fejlesztendőnek látom Gödöllőn az esővízmegtartás elvét. Erre rengeteg jó példát látunk Európa és Magyarország-szerte. Gyönyörű esőkerteket alakítanak ki. Ahol nagymértékben gyűlik össze a víz, ott lassítják a lefolyást szélsőséges csapadékmennyiség esetén. Sok a lebetonozott esővíz-elvezető árok, amit zöldfelületté lehetne alakítani, beleértve a Rákos-patak revitalizációját is. Láttam erre egy nagyon jó példát Csömörön, ott a Csömöri-patakot tudták revitalizálni. És még egy dolog: a gödöllői lakótelepeket anno a szocializmusban rengeteg zöld területtel tervezték, ráadásul szolgáltatásokkal. Ez egy nagyon jó példa arra, hogyan kellene az új építésű, modern lakóparkokat megépíteni. Hiszen ezekben ma hiányzik mindenféle közlekedési, oktatási és egyéb szolgáltatási infrastruktúra.
– Egy picit térjünk át a másik szakterületedre, a politológiára. Hogyan látod, a jövőnk mennyiben függ a politikától?
– Teljes mértékben. Ez a rövid és egyszerű válaszom. Ezért nem mindegy, hogy a lakosság milyen mértékben van bevonva a döntésekbe. Nekem az a vízióm, hogy a városfejlesztési döntésekbe, amelyek szintén politikai döntések, minél erőteljesebben szükséges bevonni a lakosságot. Ha már a tervezési fázisban, a legelejétől kezdve elkezdődik a társadalmasítás, az együtt gondolkodás, az jó eredményekre vezet. A fenntarthatóságot vagy a közlekedést érintő kérdésekben a jó javaslatokat be kell építeni, hiszen az ott élők látják jobban a helyzetet. Ha egy önkormányzatnak van mozgástere a fejlesztésekben, és a döntéshozó szerv szeretne nyitni a helyben élők felé, akkor egy olyan érdekartikuláció és érdekaggregáció jön létre, amely jó döntéseket eredményez.
