Akár még öt évig is fennállhat a depo az autópálya mellett
Az autópálya gödöllői lehajtójánál nem túl vonzó látvány fogadja az érkezőket: egy hatalmas aszfalthegy, amely egyre csak nő és nő. A tetején markolók és teherautók, hiszen a jelenleg is zajló pályafelújítás lemart aszfaltját folyamatosan ide szállítják. Meddig lesz ez így, és nem okoz-e környezetvédelmi gondot egy ilyen „meddőhányó”?
Kérdéseinkkel az autópályát üzemeltető magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-hez (MKIF) fordultunk. Ez a cég nyerte el az Orbán-kormánytól a magyarországi autópályák üzemeltetését 2035-ig. Nos, a mart aszfaltot a cég a saját területén, a depóban tárolja. Nyilatkozatuk szerint jelenleg több mart aszfalt keletkezik, mint amennyit a mostani munkálatok során fel tudnak használni, de a depóban lévő mart aszfaltot is 100 százalékban felhasználják majd. „Gazdasági és logisztikai megfontolásból a jelenlegi helyeken – köztük Gödöllőn – tervezünk a felhalmozott készletekkel, folyamatosan használva belőle. A depo véglegesen várhatóan a 2031-ben kezdődő fejlesztések alkalmával kerül felszámolásra.”
Az aszfalt 100 százalékban újrahasznosítható anyag. Az MKIF arra törekszik, hogy az előírások szerinti maximális martaszfalt-hozzáadagolással készüljenek az új aszfaltok, biztosítva a körforgásos gazdaság elvének érvényesülését, az aszfaltgyártás karbon lábnyomának csökkenését és hazánk ásványkincseinek megőrzését. „Fontos kiemelni, hogy az újonnan legyártott, mart aszfaltot tartalmazó keverékek egyenértékűek a csak friss anyagból legyártott keverékekkel” – tette hozzá a cég nyilatkozata.
De vajon rejt-e környezetvédelmi kockázatot ekkor mennyiségű asztalt tárolása a gödöllői vízbázison? Ali György , a város ismert környezetvédelmi aktivistája, aki az akkumulátor-összeszerelő üzem ügyében is felemelte a hangját, közérdekű adatigénylésben kérdezte meg a Pest Vármegyei Kormányhivatal illetékes főosztályát erről. Facebook-bejegyzése alapján amiatt aggódik, hogy az aszfalthegyről lecsurgó csapadékvíz a talajba szivárogva veszélyeztetheti az ivóvízbázist. Emiatt adatokat kért a depó méretéről, szigeteléséről, fennmaradási idejéről. A kormányhivatal azonban azt válaszolta, hogy az ingatlant érintő ügyről információval nem rendelkezik. Hozzátették, hogy a hatósághoz közérdekű bejelentés nem érkezett, hatósági eljárás nem volt folyamatban.
Lapunk az MKIF-et kérdezte: milyen környezetvédelmi kockázatokat rejt a depó? Egy nagyobb eső kioldhat-e káros anyagokat, amelyek a talajba kerülve szennyezik a vízbázist? Íme válaszuk: „Fontos megjegyezni, hogy a bitument a víz nem oldja, így eső vagy bármilyen időjárási esemény nem jelent környezetvédelmi kockázatot! Az MKIF Zrt. célja ezen depóniák kifejezetten jó állapotban tartása, hogy a maximális felhasználhatóságot biztosítani lehessen. Az MKIF elkötelezett a környezetünk védelme mellett.”
