A Budapest Bár együttes vak koncertjével indult el, és májusig tart a Gödöllő 60 Színházi Fesztivál, az ismert fővárosi, vidéki és határon túli kőszínházak gödöllői seregszemléje. Kovács Balázst, a MUZA igazgatóját kérdeztük.
Gödöllőn nem egyik napról a másikra született meg a tavaszig tartó színházi fesztivál ötlete. A háttérben hónapokon át tartó szervezés, sokéves kulturális hagyomány és ko
moly pénzügyi mérlegelés áll – mondja Kovács Balázs, a Művészetek Háza Gödöllő vezetője, aki szerint a programsorozat valójában egy hosszabb folyamat új csúcspontja: a városban évtizedek óta jelen vannak a kőszínházi előadások, de ilyen koncentrált formában ritkán találkozik velük a közönség.
A kőszínházak vendégjátéka bonyolult egyeztetéseket igényel –mondja az igazgató. A társulatok saját havi műsortervükhöz igazítanak minden külső fellépést, így sokszor csak másfél két hónappal előre, a művészeti titkárok egyeztetésekor derül ki egy-egy időpont. Emiatt a teljes program csak januárra állt össze.
Kovács Balázs szerint a gödöllői kulturális életben mindig zászlóshajó volt a színház: különböző korszakokban más-más vezetők alatt is rendszeresen érkeztek társulatok. A 2019-ig működő tao-rendszer például lehetővé tette nagy produkciók meghívását, majd a járvány után ez jelentősen nehezebbé vált. A mostani eseménysorozat ezért részben visszatérés a korábbi színházi pezsgéshez.
Egy ilyen fesztivál költsége több tízmilliós nagyságrendű. A jegybevétel önmagában nem fedezné a költségeket. Ha piaci alapon működne, akár 20-30 ezer forintos jegyeket is kellene árulni. A szervezők azonban elérhető árakat akarnak, ezért a finanszírozás három forrásból áll össze: jegyeladásból, önkormányzati támogatásból és állami hozzájárulásból. Utóbbiban fontos szerepe volt a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásának.
A támogatás nem csupán pénzt jelent. Az épület fenntartása, a személyzet és a technikai háttér mind része annak a kulturális infrastruktúrának, amely nélkül a fesztivál nem jöhetne létre. A cél nem feltétlenül a nyereség, hanem hogy a közönség olyan előadásokat láthasson, amelyek egyébként csak nagyvárosi színpadokon lennének elérhetők.
A műsor tudatos válogatás eredménye: a szervezők egész évben figyelik az előadásokat, majd személyesen egyeztetnek a színházigazgatókkal. Így kerülhetnek egy fesztiválba különböző műfajok és társulatok. Érkezik a Nemzeti Színház, a Thália Színház, a Magyar Állami Operaház, a Szolnoki Szigligeti Színház, valamint a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulata. Táncelőadásokkal csatlakozik a Pécsi Balett és a Győri Balett is. A repertoár széles: prózai darabok, opera, táncszínház, koncertek és gyerekelőadások – köztük Rumini, Vuk vagy Micimackó – szerepelnek a programban. A jegyek sok előadásnál szinte azonnal elfogytak, ami a szervezők szerint azt jelzi, hogy a közönség igényli a nagy volumenű produkciókat vidéken is.
A Művészetek Háza fennállásának 45. évfordulójára, április elsejére a József Attila Színház hozza el a Made in Hungária című musicalt. A választás részben a közönségbarát műfaj miatt esett erre: a szervezők prózai, zenei és táncos előadások mellé egy klasszikus zenés darabot is szerettek volna. Az előadás egyben megemlékezés Fenyő Miklós pályájáról is, akinek dalai generációk számára jelentettek meghatározó élményt.
