Mi a Márton előtag titka?
A nevében lévő Márton előtag egy családi tisztelgés eredménye. Danku István apai ágról szabolcsi, Tornyospálcáról származik, de székely ősökkel is rendelkezik. Mivel a környéken sok volt a Danku család, a megkülönböztetésül felvett Márton előtaggal a nagyapja, Márton Danku Sándor előtt tiszteleg, akit mindig is nagyra becsült. „Nagyon keveset beszélgettünk, szűkszavú ember volt, de végtelenül tiszta, nemes lelkű és becsületes parasztember” – mesélte.
A nagyapa a harmincas években Kanadát is megjárta, ahonnan pénzt küldött haza a családjának földvásárlásra, és elsőként telepített almást a falujukban, de ahogy az sok helyütt történt az országban, a kommunizmus idején mindent elvettek tőle. Az unoka, a későbbi tanárember Nyíregyházáról költözött Gödöllőre.
Lelkes fiatalság és zenei sikerek Gödöllőn
Amikor 1980-ban a fiatal tanár Nyíregyházáról Gödöllőre érkezett, hamarosan 72 tagú kórust kovácsolt az Erkel Ferenc Általános Iskolában. „Lelkes voltam és fiatal. Nagyon szerettem tanítani!” – mondta. Pedagógiai tehetségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy olyan, később országszerte és nemzetközileg is ismert gödöllőieket tanított, vagy szerepeltek a kórusában, mint Baráth Nóra oboaművész, Herczenik Anna operaénekes és húga, Eszter, Baráth Emőke operaénekes, de Epres Panni modell is énekelt nála, vagy épp Neumann Balázs, Magyarország egyik legjobb jazz-zenésze. M. Danku István 1992-től a Református Líceumban folytatta a közösségépítő munkát, ahonnan bár 2018-ban nyugdíjba ment, de 2024-ig még tanított. A líceumban évekig megrendezték az általa létrehozott színjátszó-találkozót, amelyre Kolozsvárról és Tiszapéterfalváról is érkeztek határon túli magyarok. Saját bevallása szerint a küzdelmes évek alatt néha ugyan magányos volt, de a gyerekek, a szülők és a közönség szeretete mindenért kárpótolta.
Nem túlzás azt állítani, hogy zenei és színjátszó-társulata a gödöllői kulturális élet alappilléreivé vált: A Cavaletta 1991-ben alakult, az eltelt 34 év alatt összesen 218 fővel adott 204 koncertet. Eddig! A történet pedig folytatódik. Az AdHoc Színház 2000-ben jött létre. Összesen 71 fő szerepelt az eddig bemutatott 14 darabjukban. Jellemzően háromfelvonásos vígjátékot és bohózatot adnak elő. Olyan ismert egyéniségek is a tagjai voltak, akik sajnos már nincsenek köztünk: Bárdy Péter, Farkas Balázs, Lőrincz József vagy Pánker László.
A társulat jövőre ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját, ennek alkalmából kiállítás készül a Művészetek Házában, és egy új színdarabbal is jelentkeznek, amelyet a 60 évesek ingyen nézhetnek meg. Gödöllő várossá nyilvánításának 60. évfordulóját is jövőre ünnepeljük. A közösségért végzett elkötelezett munka nem maradhatott elismerés nélkül: 2023-ban megkapta a Magyar Kultúra Lovagja címet, idén pedig a Gödöllő Kultúrájáért Díjjal ismerték el.
Márton Danku István idei nagy dobása a december 20-i ősbemutató a Gödöllői Királyi Kastélyban. Felkérésére ugyanis Györe Zoltán elkészítette a Missa intima című jazzmisét, amellyel Fóton és Aichachban is bemutatkoznak. Az előadáson fia, Danku Márton dobol, Berkó Domonkos alt-szaxofonozik, Kertész Mátyás basszusgitáron, Ferenczi Bea zongorán játszik.
Az emlékezet őrzője
M. Danku István másik szenvedélye a nagy háború olasz frontján, főleg a Doberdó-fennsíkon elesett sok ezer magyar katona emlékének ápolása.
„Amikor először jártam azon az egyébként gyönyörű vidéken,ösztönösen megmozdult bennem valami. Tennem kell valamit azért, hogy a magyar katonák emléke ne merüljön feledésbe!” – fogalmazott. Célja az elesett katonák sírjainak és emlékének ápolása; eddig egy katonai temetőt restauráltak és négy kopjafát állítottak a Doberdófennsíkon. A katonai emlékezet ápolása is elismerést hozott neki: Sepsiszentgyörgyön vitézzé avatták. Márton Danku István építi Gödöllő közösségét és őrzi a nemzeti emlékezetet. Olyan ember, akire méltán mondhatjuk: nem egyszerűen tanított, hanem letette a névjegyét Gödöllőn.