Amikor Fodor László, a Hot Jazz Band klarinétosa és a gödöllői kulturális élet egyik legismertebb arca leül beszélgetni, ott a legtöbbször a téma mélyére ásnak. A Gödöllő YouTube-csatorna Kultúrkörben című műsorát ezúttal „Filmes körré” keresztelték át, nem véletlenül: a vendégek között egy filmrendezőt, egy moziüzemeltetőt és egy nemzetközi produkciókban edződött kulturális szakembert köszönthettünk.
A „nem érdekes” személyiségek és a gödöllői szálak
Fodor László rögtön egy kis kulisszatitokkal, vagy ahogy ő fogalmazott, „pletykával” nyitotta meg az adást. Elárulta, hogy vendégei közül ketten is szabadkoztak a felvétel előtt, mondván: az életük talán nem szolgál elég izgalmas tartalommal a nézőknek. A műsorvezető azonban, aki maga is a művészetek világából érkezik, jól tudja, hogy aki a hobbijából csinál hivatást, az már önmagában figyelemre méltó.
A beszélgetés felvételének helyszíne, mint mindig, a Gödöllői Városi Könyvtár volt, ahol a polcok között nemcsak könyvek, hanem egy különleges szellemi műhely is működik. Itt dolgozik Csató Zsófia, aki bár ma a könyvtár zenei részlegét és alkotóterét vezeti, korábban a világhírű Mundruczó Kornél és a Proton Színház mellett töltött el hosszú éveket. Mellette foglalt helyet Nagy Anikó filmrendező, aki három gyermek édesanyjaként is képes volt a magyar dokumentumfilm-gyártás élvonalába kerülni, valamint Reményi Richárd, aki 2006 óta tartja életben és fejleszti a Gödöllői Városi Mozit a multicégek szorításában.
Óvónői kanyartól a rendezői székig
Nagy Anikó életútja kiváló példája annak, hogy a hivatástudat nem ismer akadályokat. Erdélyből, Csíkszeredából indult, és kezdetben óvónőnek, majd tanítónak készült. A televíziózás világa csak később, a Duna TV aranykorában szippantotta be, ahol Czigány Zoltán asszisztenseként tanulta meg a szakma alapjait. Az igazi áttörés azonban egy olyan pillanatban érkezett, amikor a legtöbb nő a pihenésre koncentrál.
„Tíz napos volt a fiam, még inkubátorban feküdt, amikor egy barátnőm becsöngetett hozzám: figyelj, Almási Tamás új osztályt indít a Filmművészetin, jelentkezzünk! Mondtam neki, hogy ne vicceljen, de végül mégis elmentem. Onnantól kezdve teljesen elvarázsolt a dokumentumfilm világa” – mesélte.
Anikó nemcsak készíti a filmeket, de küldetésnek is tekinti a mozgókép szeretetének átadását is. A Gödöllői Református Líceumban tanít médiát, és bevallása szerint elszomorítja, hogy a mai fiatalokhoz mennyire nem jut el a kortárs magyar film. Szerinte a moziélmény pótolhatatlan, és küzdeni kell azért, hogy a streaming-szolgáltatások ne öljék meg a közösségi filmnézést.
Csató Zsófia
A backstage-ből a könyvtár alkotóterébe
Csató Zsófia története a bölcsészettudománytól és az olvasás szeretetétől indult. Bár hamar rájött, hogy a színpadon nem szeretne állni, a „backstage”, a dramaturgia és a gyártási folyamat annál inkább vonzotta. Egy Erasmus-ösztöndíj kapcsán Hamburgba ment, ahol Mundruczó Kornél Ördögök című rendezésében kapott feladatot, ebből pedig egy tízéves, intenzív munkakapcsolat alakult ki.
„A Proton Színház egy független társulat, ott mindenki csinált mindent. Alulról kezdtem, produkciós asszisztensként, majd rendezőasszisztensként dolgoztam. Az ott szerzett tapasztalatokat most Gödöllőn próbálom kamatoztatni, például a dokumentumfilmes estekkel” – fogalmazott.
Zsófi 2022-ben került a gödöllői könyvtárba, ahol Fóthy Zsuzsanna igazgatónő támogatásával indította el saját sorozatát. Célja, hogy a dokumentumfilm ne csak egy száraz műfaj legyen, hanem egy olyan közösségi esemény, ahol a vetítés után a nézők és az alkotók közösen vitatják meg a látottakat.
154-szer az Egri csillagok: A mozi szerelmese
Reményi Richárd története talán a legmeseszerűbb. Bevallása szerint rossz gyerek volt, aki nem a grundon rúgta a bőrt, hanem a budapesti mozik kijáratánál várt a megfelelő pillanatra, hogy belóghasson a vetítésekre.
„A Szikra moziba volt a legkönnyebb beszökni, ott ment az Egri csillagok a kamarateremben. Ezért 154-szer láttam azt a filmet. Egy idő után már nem is a történet érdekelt, hanem a gépészet: miért egyszer ebből, másszor abból az ablakból jön a fény? Ott dőlt el minden” – emlékezett vissza.
Bár végül szobafestőnek és mázolónak tanult, a szakmájában csak rövid ideig dolgozott. Egy téli hónapban, amikor a festőknek nem volt munkájuk, gépész ismerőse hívta a moziba takarítani és jegyet szedni. Innen küzdötte fel magát: elvégezte a mozigépész tanfolyamot, leérettségizett, majd a legnagyobb budapesti filmszínházakban (Bástya, Metró, Tabán) dolgozott. Gödöllőre 2000-ben került barátjával, Maresch Dániellel, akitől 2006-ban vette át az üzemeltetést.
Reményi Richárd
A túlélés záloga: A technológiai ugrás
Richárd őszintén beszélt arról a kritikus időszakról, amikor a kisvárosi mozik tömegesen zártak be az országban. A 2010-es évek elején az analóg technika (a klasszikus celluloid szalag) korszaka lejárt, és aki nem tudott váltani a digitális DCI-rendszerre, az kiesett a versenyből.
„Hatalmas összegekről, akkori áron negyven-ötvenmillió forintról volt szó. Ez az összeg nem volt a zsebemben, de tudtam, ha nem lépünk, be kell zárni. Végül egy sikeres pályázat és az önkormányzat segítsége hozta meg a fordulatot. Onnantól kezdve végre nálunk is országos premierben mehettek a filmek, nem kellett a gödöllőieknek Pestre utazniuk egy-egy sikerfilmért” – tette hozzá Richárd.
A beszélgetés során a vendégek kitértek a streaming és a mozi párharcára is. Richárd szerint bár a Netflix és társai kényelmesek, a moziélményt – a sötétet, a hatalmas vásznat és a közös nevetést vagy sírást – nem tudják pótolni. Nagy Anikó úgy fogalmazott: a rendezők számára is a mozivászon az igazi célpont, ott dől el, hogy egy alkotás képes-e „behúzni” a nézőt.
Művészet vagy szórakoztatás?
Fodor László nem rejtette véka alá saját élményeit sem. Mesélt egy emlékezetes forgatásról Szabó István Oscar-díjas rendezővel, aki a Rokonok című film zenéjének rögzítésekor még a legapróbb hangszeres díszítésbe is beleszólt.
„Éppen egy dallamot akartam kicsit ‘meggriffolni’ a szaxofonnal, de Szabó István leállította a felvételt. Azt mondta: nem, ide tisztán a dallam kell. Akkor értettem meg, hogy a filmben a zene olyan, mint a jó dobos: ha ott van, nem tűnik fel, de ha hiányzik, azonnal érezni az űrt.”
Ez a felismerés vezetett el a „művészfilm vagy közönségfilm?” örök vitájához. Richárd, bár moziüzemeltetőként a kasszasikereket is figyeli, elkötelezett híve a minőségi alkotásoknak. Ugyanakkor humorral jegyezte meg, hogy Tarr Béla legendás, hétórás Sátántangója gépészként még számára is óriási kihívás volt.
„Értem én a művészi szabadságot, de amikor húsz percen keresztül egy tehén bőg az alföldi sárban, és közben egyetlen vágás sincs, ott gépészként elkezdesz gondolkodni az élet értelmén, de nem mindig jössz rá a válaszra.”
Nagy Anikó
Jövőkép: Kárpátaljai sorsok és a mesterséges intelligencia
A műsor végén az aktualitások kerültek terítékre. Nagy Anikó egy rendkívül fontos és aktuális projekten dolgozik: dokumentumfilmet készít tizenkét kárpátaljai asszonyról, akiknek fiai vagy férjei a háború miatt veszélyben vannak. Csató Zsófia a könyvtári dokumentumfilmes sorozat folytatásáról beszélt, amelyben a Kinedok hálózatán keresztül dán és román alkotások is érkeznek Gödöllőre. Richárd pedig a mozi közelgő dömpingjére készül.
A beszélgetés záróakkordja a mesterséges intelligencia (AI) és a CGI (számítógépes grafika) térnyerése volt. Richárd borúlátóbb ezen a téren: félti a színészi és rendezői szakmát a túlzott technológiai dominanciától.
„Szerintem nem tesz jót a mozinak, ha már nem kell igazi színész, csak rávetítjük valaki arcát egy animációra. Ez már nem mozi, hanem valami más. Én bízom benne, hogy mindig lesznek olyan alkotók, akik az értékre és a hús-vér emberi játékra szavaznak” – mondta.
A Kultúrkörben adása most is rávilágított: Gödöllő egy olyan szellemi központ is, ahol a filmművészet minden ága képviselteti magát. Legyen szó a vetítőgép mögött álló megszállottról, a tanítványai szívét megnyitó rendezőről vagy a könyvtári közösséget építő szakemberről, mindannyian egy célt szolgálnak: hogy a mozgókép továbbra is varázslat maradjon számunkra.
A cikk alapjául szolgáló beszélgetés teljes terjedelmében megtekinthető a Gödöllő YouTube-csatornán.
