Idén ünnepeljük hatvanadik évfordulóját annak, hogy Gödöllő városi rangot kapott. Ez a hat évtized azonban csak a legfrissebb fejezete egy olyan történetnek, amely az Árpád-korig nyúlik vissza, és tele van...
Legutóbbi történetemben a Központi Szálloda életéről meséltem. Ígéretet tettem akkor, hogy a történetet folytatom. Törzsvendégnek számított Kabos Gyula, Kazal László (akik a feketekávét csak „Portorico” rummal itták), valamint Tolnay Klári,...
„ Az isaszegi győztes csata 1849. április 6-án zajlott. A csata után a győztes honvédek, a harmadik hadtest a Grassalkovich palotába vonult vissza, Damjanich vezetésével. Alighogy visszavonultak a katonák a...
A századelőn a legfőbb szórakozás a korzó és a cigányzene volt városunkban. A korzózás egyik helyszíne a Ferenc József tér, útvonala az Erzsébet-parktól a Szauter-vendéglőig tartott. A Központi szálloda a...
Valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha azt vélelmezzük, hogy Gödöllőn ma már senki nem emlékezik a két világháború között működött Premontrei Rendház és Gimnázium építésének körülményeire. A korabeli írások,...
Gödöllő református temetőjében található az egykori 848/49-es ügyvéd, majd Pest-Ferencváros országgyűlési képviselője, Horváth Károly síremléke. A balesetveszélyes sírhelyet a Gödöllői Városvédő Egyesület állította helyre a Nemzeti Panteon Alapítvány pályázatán elnyert...
Az 1939 és 1945 között zajló második világháború Magyarországot és benne Gödöllőt sokáig megkímélte. 1944. március-19 én aztán a németek bevonultak az országba, és ez Magyarországot is hadszíntérré változtatta. De...
Az Opus Reginae Apostolorum jelentése: Apostolok Királynőjének Műve, rövidítése pedig az ORA. Sokszor tévesen említik órakápolnaként, és bizony nagyon sokan már a létezésére sem emlékeznek. Kár, pedig a máriabesnyői Fenyvesi...
A tenisz újjászületése az 1870-es évekhez köthető, amikor a „lawn tennis” új szabályait kidolgozták. Magyarországra gyorsan eljutott a lawn tennis híre, és Gödöllőn is kialakult a teniszélet. A városi teniszpályán...
Mai soraim írását egy 1940 nyarán a Gödöllői Hírlapban megjelent hosszas cikke ihlette, amelyben dr. Berente István az akkori tudásuk alapján ismerteti az önálló, népes település, Besnyő történetét. A cikk...
